Ewald Nowotny szerint a várható banki akvizíciók egyrészt külső politikai hatásra, az európai versenypolitikára vezethetők vissza. Ez arra ösztönzi a bankokat, hogy "zsugorodjanak", és csökkentsék tevékenységi területüket. Emellett általánosságban igaz, hogy öt százalékos piaci részesedés alatt nem kifizetődő a banki tevékenység. "Sok bank tesztelte a piacot, és most itt az ideje a kiigazításnak" - mondta.
Ewald Nowotny a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Bécsben működő nemzetközi képzési intézetének konferenciáján szólalt fel.
Ismét kijelentette, hogy az osztrák bankok számára a régiós jelenlét "sikertörténet", és hogy továbbra is maradnak a térségben.
A bankok jelenlegi mérlegalkalmazkodási (deleveraging) folyamatát bizonyos mértékben szükségszerűnek tartja, és úgy vélekedett, tovább kell csökkenteni a devizahitelezés szerepét Európában. Ez utóbbiak helyett azonban "helyettesítőket" is találni kell, mert vannak olyan országok, ahol az ingatlanpiac hosszú távú finanszírozása szinte kizárólag devizaalapon képzelhető el - mondta.
Egyes országokban politikai lépésekre vezethető vissza a mérlegalkalmazkodási folyamat - vélekedett. Az osztrák banki vezető szerint Magyarországon arra lehet számítani, hogy a bankok "nagyon aktívak lesznek" ezen a területen, amennyiben olyan adókkal szembesülnek, amelyek hátrányosan érintik a mérlegüket.
Szapáry hármas válságról beszélt
Szapáry György washingtoni magyar nagykövet, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke úgy értékelte, hármas válságról lehet beszélni Európában és az Egyesült Államokban: a pénzügyi szektor válságáról, amit az államadósság-válság követett, és végül a pénzügyi piacok "bizalmi" válságáról, ami kihatással van a bankszektorra is. A legnehezebb feladat a bizalmi válságot megoldani - vélekedett.
Kiemelte, az erőteljes mérlegalkalmazkodási folyamat, a csökkenő befektetések és az ennek következtében csökkenő növekedés együtt "ördögi kört" képeznek a régióban. Úgy vélekedett, az erőteljesen integrált európai pénzügyi rendszerben csak "átfogó szemlélettel" lehet a problémákra megoldást találni.
Magyarországon a hitelezés csökkenését Szapáry szerint részben a bankadó, részben az erőteljes mérlegalkalmazkodás, de részben a külföldi anyabankok nehézségei váltották ki.
A szlovákok örülnek az eurónak
Elená Kohútiková, a szlovák VÚB Bank vezérigazgató-helyettese az euró bevezetését értékelte. Kohútiková szerint Szlovákia profitált az euró bevezetéséből. Kifejtette, az euró bevezetése után három évvel a lakosság 81 százaléka úgy véli, hogy ez helyes döntés volt. Emellett - folytatta - az euró segítette a szlovák reálkonvergenciát a nyugati gazdasági mutatókhoz, csökkentek a vállalkozók tranzakciós költségei, és stabilizálódott az államkötvények kamata is. Az eurócsatlakozás sikere szempontjából fontos tényezőnek értékelte, hogy ugyanazt az álláspontot közvetítette a kormány, a nemzeti bank és az ellenzék.
Úgy vélte, a kis, nyitott gazdaságoknak nincs más választási lehetőségük, mint csatlakozni a közös fizetőeszközhöz. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy a konvergencia-folyamatnak az euró bevezetése után sem szabad leállnia.
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve