Az olasz és a spanyol bankok visszafogják hiteleiket, a betéti kamatokat és emelik kölcsöneik árát, illetve a számlavezetés költségeit, hogy ellensúlyozzák az eurózóna adósságválsága miatt megnőtt kiadásaikat. A bajban lévő országok kötvényei után fizetendő hitelbiztosítási felárak (cds) emelkedése csúcsokat döntött az elmúlt időszakban, amit erősen megéreztek a bankok. Ráadásul ezektől az állampapíroktól csak nagy nehézségek árán tudnak megszabadulni.

A Banco Santander, Spanyolország legnagyobb bankja például úgy hárítja tovább forrásainak növekvő finanszírozási költségét az ügyfelekre, hogy a decemberi 3,37 százalékról 3,63 százalékra emelte hitelkamatait, miközben a betéti kamatot 1,54 százalékról 1,32-re vitte le. A Santander hazai hitelállománya a júniust megelőző egy évben hét százalékkal zsugorodott. A spanyol jegybank adatai szerint egy év alatt 1,9 százalékkal csökkentek a vállalatoknak és a magánszemélyeknek nyújtott kölcsönök. Eközben nőtt az átlagos hitelkamat és visszaesett a cégekhez kihelyezett hitelek értéke.

Az UniCredit S.p.A., Olaszország legnagyobb pénzintézete augusztus elején bejelentette, hogy jobban megszűri a hitelkérelmeket és emeli a kölcsönök árát. Az olasz kiskereskedők lobbicsoportja, a Confcommercio adatai szerint a második negyedévben a bankhoz forduló cégek egyharmada maradt hoppon. A bankok kötvénykibocsátása is egyre költségesebb: az UniCredit rekordnagyságú, 215 bázispontos felárat fizetett a benchmarkhoz képest egymilliárd euró értékű tízéves kötvényei aukcióján.

Spanyol összesítések szerint 2010-ben a cégek negyede nem jutott hitelhez - 2007-ben csak tíz százalék volt ez az arány -, és idén csak még tovább romolhatott a helyzet. A magánügyfelek számláinak vezetéséhez kapcsolódó költségek december és augusztus között 15 százalékkal ugrottak meg. A Bloombergnek nyilatkozó elemzők szerint már kialakult az államok, a bankok és a vállalatok pénzügyi nehézségeinek negatív spirálja. A finanszírozás nehézségei egyre inkább fékezik majd a gazdasági növekedést és viszont.