Meg kellett volna akadályoznia az Európai Bankhatóságnak, hogy egyik vezető tisztviselője, a magyar Farkas Ádám az Európai Pénzügyi Piacok Szövetségéhez (AFME) igazoljon - erre a következtetésre jutott vizsgálata eredményeképpen Emily O'Reilly európai ombudsman - írja a lap. Mint a Politico idézi az ír biztos közleményét, "a közösségi hatóságok nem válhatnak azon gazdasági szektorok munkaerő toborzó irodáivá, amiket elvben felügyelniük kellene", így az EBA-nak meg kellett volna tiltania, hogy Farkas az AFME-hoz mehessen, ezen kívül amikor tudomást szerzett róla, hogy egyik vezető tisztségviselőjének ilyen tervei vannak, azonnal elzárni Farkast a hatóság által közölt szenzitív adatokhoz való hozzáféréstől.

Ehhez képest egyik sem történt meg, pedig az ombudsman szerint már 2019 augusztus 1-től ismertek voltak Farkas tervei, ehhez képest október 31-ig ebben az esetben sem történt semmi. Az EBH végül csak akkor lépett, amikor Farkas már az AFME alkalmazottja lett: 24 hónapra eltiltották attól, hogy kapcsolatba lépjen előző munkahelyével és 18 hónapra a "személyes pénzügyi lobbitevékenységtől". De, mint az ombudsmani közlemény is megjegyzi, a hatóságnak semmilyen eszköze nincs arra, hogy ezek betartását ellenőrizni tudja. Az EBH úgy reagált a kritikákra, hogy "meggyőződésük, hogy az adott helyzetben szükséges és megfelelő lépéseket tették", az AFME pedig egyáltalán nem akarta kommentálni az ügyet.

Kapcsolódó

Farkas Ádám (aki 1997-2001 között a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, majd a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete elnöke is volt) még tavaly októberben jelentette be nyilvánosan a távozását, januártól dolgozik az AFME-nél.