Patrick Odier a svájci bankárok szövetségének elnöke kedden úgy fogalmazott egy konferencián, hogy nem szakmai vagy tudásbeli hiányosságok miatt találták magukat ezekben a sajnálatos helyzetekben, hanem egyszerűen "rosszul cselekedtünk és rossz magatartást tanúsítottunk". Az elnök különösen sajnálta, hogy viselkedésükkel az egész svájci pénzügyi szektor hírnevét károsították.

Eddig ez volt a legnyíltabb beismerés és bocsánatkérés a svájci bankszektor egy fontos tagjától. Odier ugyanakkor azt is elmondta, hogy a svájci törvényhozók biztosították, hogy a svájci bankszektor el tudja viselni a bírságokat, amelyeket az Amerikával megkötött egyezség miatt ki fognak róni a bankokra.

Ennek ellenére akadhatnak olyan bankok, amelyeknek muszáj lesz bezárniuk, mert üzletmenetük túlságosan nagy részét tette ki a vagyonukat az adóztatás elől külföldre menekítő amerikai állampolgárok kiszolgálása. Ilyen volt például a Wegelin & Co bank, Svájc legrégebbi pénzintézete, amely azután zárt be, hogy 58 millió dolláros kár megfizetésére kötelezték, mert segített amerikaiaknak offshore számlákra rejteni megtakarításaikat.

A svájci bankszövetség hosszú ideje szorgalmazta az amerikai-svájci vita rendezését, akár kártérítés fizetésével is. Sok bankot azonban visszatartott a várható büntetések mérete. A svájci UBS bankot 2009-ben 780 millió dollár megfizetésére kötelezték az Egyesült Államoknak, és a várakozások szerint ennél jóval nagyobb büntetések is lehetnek a jövőben.

Múlt héten pénteken mégis megszületett az amerikai-svájci megállapodás, amely a törvénysértések mértéke szerint négy különböző kategóriába sorolta a svájci bankokat. Vannak bankok, amelyek nem kapnak büntetést, vannak olyanok, amelyek majd meg tudnak egyezni egy meghatározott összegben az Egyesült Államokkal, de néhány nagyobb pénzintézet esetében (Credit Suisse, Julius Baer) majd bíróság dönt a kártérítés mértékéről.