Az Európai Unióban a kis- és középvállalatok (kkv) nehéz makrogazdasági környezetben működnek és továbbra is küszködnek, hogy a hozzáadott érték és a foglalkoztatás terén elérjék a válság előtti szintet. Az EU egészét tekintve a szektor eddigi erőfeszítései többnyire munkahelyteremtés nélküli növekedéshez vezetett - állapítja meg a kkv-szektor teljesítményéről szóló európai bizottsági jelentés, amelyet az európai kkv-k hetének elindulása alkalmából tettek közzé.

A nehézségek ellenére a szektor továbbra is az európai gazdaság gerincét adja a bizottság szerint, miután az egész - a pénzügyi szektort magába nem foglaló - vállalkozói szektorban mintegy 20,7 millió céggel 99,8 százalékos részt képvisel ez a szegmens és több mint 87 millió főt foglalkoztat. A kkv szektoron belül 92,2 százalékot a tíznél kevesebb főt foglalkozotató mikrocégek képviselnek. A bizottság jelentése szerint a kkv-k a teljes foglalkoztatottság mintegy 67 százalékáért, a bruttó hozzáadott értéknek (GVA) pedig az 58 százalékáért felelnek az EU-ban.

A 2012-es éves jelentés megjegyzi, hogy a kkv-szektorban tapasztalható trendek meglehetős eltéréseket mutatnak az uniós tagállamok között. A 2011-es évben csak Ausztriában, Németországban és Máltában sikerült a kis- és középvállalatoknak elérniük a 2008-as reál hozzáadott értékbeli és a foglalkoztatási szintet. Belgiumban, Finnországban, Franciaországban és Luxembourgban 2008 óta stagnál a szektor. A többi EU tagállamban a fent említett két téren a kkv-k nem érték el a válság előtti szintet. A bizottsági jelentés szerint a finanszírozási lehetőségek a legtöbb tagállamban romlottak; sok vállalkozás nem jut hozzá az igényelt hitelekhez, az üzleti környezet pedig tagállamonként rendkívül különböző.

Miért jobban az osztrákok és a németek?

A jelentés szerint három okra vezethető vissza Ausztia és Németország sikere. Egyrészt, a kkv szektorban foglalkoztatottak száma a magas és közepes technológiaigényű termékek (high-tech, medium high-tech) gyártásával foglalkozó cégeknél és a tudásintenzív szolgáltatásokkal foglalkozó vállalatoknál koncentrálódik. Másrészt az említett országokra igaz az az állítás, hogy szektor magasabb beruházási rátája, a magasabb exporthányad és a magas és közepes technológiaigényű termékgyártásban, valamint a tudásintenzív szolgáltatásban koncetrálódó vállalti többség miatt az ágazat munkaerő-termelékenysége is magas. Harmadrészt, ezek az országok a kkv-k foglalkoztatásának növekedését a kkv-k munkatermelékenység-növekedéssel kombinálták, jóllehet az előbbi növekedési faktor sokkal erősebb volt, mint az utóbbi.

A bizottság jelentése rámutat, hogy a kkv-szektoron belül nőtt a foglalkoztatás a szolgáltatási és kereskedelmi ágazatokban, de többek között a bánya- és építőiparban csökkent. A hozzáadott érték tekintetében a feldolgozóiparban és a kereskedelemben volt a legnagyobb növekedés. A hozzáadott érték növekedése azonban a legtöbb szektorban a termelékenység növekedéséből adódott és nem a foglalkoztatás növekedéséből.

Magyarország a felzárkózók között

A magyar kis- és középvállalkozói szektorról a bizottsági jelentés megállapítja, hogy az üzleti szféra 99,9 százalékát reprezentálják és mintegy 53,8 százalékot tesz ki a gazdasági hozzáadott értékük, nem pénzügyi magánszektorban pedig a foglalkoztatottak 72,7 százalékát alkalmazzák. A kkv-szektor 35 százaléka a technológiaigényű termékgyártásban (high-tech) és a tudásintenzív szektorokban tevékenykedik, ami az ország versenyképességének jövője szempontjából kulcsfontosságú.

A kkv-szektor azonban legalább 2005 óta stagnál, mind a vállalkozások számát, mind a foglalkoztatottságot tekintve. A mikrovállalkozások fontosságát külön kiemeli a jelentés, miután az üzleti gazdaságnak több mint 36 százalékát adják.

A jelentés az úgynevezett kisvállalkozói intézkedéscsomag (Small Business Act, SBA) által meghatározott 10 mutató alapján azt állapítja meg, hogy "Magyarország a felzárkózó országokra jellemző profillal rendelkezik". Magyarország esetében tízből két mutatóban romlott a helyzet, nyolcban fokozatos javulás állapítható meg, de az ország teljesítménye ezekben is - egy kivétellel - elmarad az uniós átlagtól. (A jövőbeli versenyképesség szempontjából kulcsfontosságú területek, a hozzáadott érték és a foglalkoztatottság terén az EU-átlagtól elmaradók között van az ország.)

Bár a kormány továbbra is aktív a kkv-szektort érintő szabályozási környezet alakításában, néhány intézkedésnek mégis káros hatásai lehetnek az ágazatra - állapítja meg a jelentés.

Az utolsók vagyunk

A 27 uniós tagállam viszonylatában utolsó helyre került Magyarország a kormányzati szabályozás általános terhének nagysága miatt aszerint a mutató szerint, amely az állam által meghatározott vállalkozói környezetet hivatott bemutatni. A jelentés ugyanakkor megjegyzi, hogy az ehhez a mutatóhoz felhasznált adatok nem frissek, 2008-ból származnak, a kormányzat pedig "a 2011-ben elfogadott Széll Kálmán Terv keretében a kkv-k képviselői és a nemzeti hatóságok segítségével azonosítja a kkv-kat sújtó adminisztrációs nehézségeket".

Szintén romlott a helyzet a közbeszerzések terén. A testület méltatja, hogy Magyarországon a közbeszerzésen elnyerhető pénzeknek az uniós átlagnál jóval nagyobb hányadát nyerik el kis- és közepes vállalkozások. A mutatót viszont az húzza le, hogy míg az uniós országok átlagában a közbeszerzések csaknem háromnegyedéhez elektronikus, internetes szolgáltatás kapcsolódik, Magyarországon ez csak a közbeszerzések 28 százalékánál van így.

A kkv-k száma tekintetében a 2005-ös bázisévhez képest 2010-ig egy-két százalékos hullámzás tapasztalható; 2006 végéig csökkent a kkv-k száma, majd emelkedni kezdett, a 2008-as pénzügyi válságot követően ismét csökkent, majd 2010 elején a jelenlegi szinten stabilizálódott. A hozzáadott érték tekintetében a jelentés megállapítja, hogy 2005-ben és 2006 elején még az uniós trenddel egybevágóan gyarapodott a magyar kkv-k által megtermelt hozzáadott érték, 2006-ban viszont Magyarország jelentősen lemaradt: a pénzügyi válság előtti utolsó időszakban az uniós kkv-k átlagosan a 2005-ös hozzáadott érték valamivel kevesebb mint 140 százalékát termelték, addig Magyarországon a kkv-k az összes hozzáadott értéket tekintve csak 20 százalék alatti növekedést mutattak ugyanebben az időszakban. A különbség a jelentésben található adatok tanúsága szerint csökkent ugyan, de nem szűnt meg.