Heves tiltakozások közepette folyik az Akademik Lomonoszov névre keresztelt úszó orosz atomerőmű felkészítése 5000 kilométeres első útjára az északi-sarki vizeken - adta hírül a Moscow Times. Bírálói nukleáris Titanicnak, illetve úszó Csernobilnak tartják a létesítményt, amelyet azzal a feladattal építettek, hogy áramot termeljen az Oroszország nyersanyagokban gazdag északi peremén élő és dolgozó embereknek. Moszkva ki akarja használni, hogy a klímaváltozás miatt gyorsan olvad a sarki jég, így járhatókká válnak korábban feltörhetetlenül befagyott hajóútvonalak.

Ennek jegyében megerősítette katonai jelenlétét a térségben, bővítette nukleáris meghajtású jégtörőflottáját, tengeralattjárókat és más technológiákat csoportosít át északi határaihoz. Az úszó nukleáris erőművet a paksi bővítést is lebonyolító állami vállalat, a Roszatom fejlesztette ki. Az Akademik Lomonoszovot az USA-hoz tartozó Alaszka partjaitól 86 kilométerre fogják lehorgonyozni, mielőtt a jövő évben üzembe helyeznék.

Kapcsolódó

Baljós látogatás

Az oroszok meghívtak a fedélzetre néhány brit újságírót, hogy eloszlassák a biztonsági aggályokat, ám ezzel csak súlyosbították a rossz PR-t. A Greenpeace környezetvédelmi szervezetnek részben ez adhatta az ötletet, hogy megközelítse az úszó létesítményt. Ahogy mi odahajóztunk az atomerőműhöz, úgy a terroristák is megközelíthetik azt a nyílt vízen - foglalta össze benyomásaikat Konsztantyin Fomin, a Greenpeace aktivistája a brit Dailiy Teregraphnak nyilatkozva.

Az erőművet nem lehet hermetikusan elzárni a külvilágtól - tette hozzá Andrej Zolotkov, a Roszatomflot jégtörő flotta korábbi veterán hajósa, jelenleg a nukleáris hulladékok problémájával foglalkozó norvég Bellona Foundation tagja. Az Akademik Lomonoszov atomreaktorát le lehet ugyan zárni bármilyen vészhelyzet esetén, ám mellette tárolják a kiégett üzemanyagot, egy olyan hajón, amely nem képes önerőből mozogni - tette hozzá megjegyezve, hogy ez elborzasztja.

Az igazi veszély

Leginkább az aggaszt bennünket, hogy az orosz vezetés el akarja adni ezt a kulcsra kész rendszert más országoknak is, olyanoknak mint például Szudán - mondta Anna Kirijeva, szintén a Bellona Foundation tagja a Guardiannak. Mit fognak csinálni a vevő országok - amelyektől esetleg nagyon távol áll az ilyen csúcstechnológiák használata - a kiégett nukleáris üzemanyaggal? Hogyan fognak reagálni a vészhelyzetekre? - tette fel a költői kérdéseket.

Az erőmű üzemeltetői azt állítják, hogy a létesítmény ellenáll a természeti csapásoknak, például cunamiknak, illetve a rosszindulatú behatolási kísérleteknek. Csernobilhoz hasonlítani az Akademik Lomonoszovot olyan, mintha az almát akarnánk összevetni a körtével - mondta szintén a Guardiannak Vlagyimir Irminku, az úszó atomerőmű főmérnöke, aki bizonyára nem örül az HBO nemrégen bemutatott Csernobil sorozatának, amelyből kiderül az ukrajnai erőmű vezetőinek elképesztő felelőtlensége.

Az úszó létesítmény az Oroszország északi csücskében levő Pevek szénerőművét és kiöregedő félben lévő atomerőművét fogja kiváltani, 50 ezer embert látva el elektromos energiával. Építésének költsége ismeretlen, becslések szerint 450 millió dollárba, azaz 128 milliárd forintba került (a budapesti 4-es metró építési költségének több mint negyede).