Érezhetően korlátozza a berlini kormány mozgásszabadságát az európai válságkezelésben a német alkotmánybíróság határozata, amely szerint nem lehet egy szűk parlamenti külön bizottságra bízni az európai stabilitási alappal - az EFSF-fel, majd az ezt júliustól felváltó ESM-mel - kapcsolatos döntések meghozatalának nagy részét - jelentette a Reuters. A kilenc képviselőből álló testület, amely a nyilvánosság kizárásával tartja üléseit, jelenlegi formájában csak az alap kötvénykibocsátásaihoz adhatja meg - a kormánnyal együtt - a német hozzájárulást.

Nem járulhat hozzá, hogy a kormány Németország nevében engedélyezze az alap hitelnyújtásait, vagy azt, hogy elővigyázatossági kölcsönöket adjon a bajban lévő eurótagországoknak, vagy hogy bankokat tőkésítsen fel az alap forrásaiból. A karlsruhei bírói testület hangsúlyozta, hogy a törvényhozás plénuma ugyan átruházhatja döntési jogát kisebb testületre, de csak akkor, ha az a Bundestag "kicsinyített mása".

Kapcsolódó

Az alkotmánybíróság érvelése szerint a német költségvetést is érintő kérdésekkel kapcsolatos döntéseknek a lehető legnagyobb parlamenti legitimitást kell biztosítani. Ezzel a testület elfogadta a különbizottság jogkörét támadó két ellenzéki képviselő álláspontját, akik szerint a testület felállítása sérti a törvényhozók alapvető jogát arra, hogy beleszóljanak a büdzsé alakításába.

Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter hiába érvelt azzal, hogy az EFSF reakcióideje túlzottan lelassul, ha minden vele kapcsolatos döntés meghozatalához össze kell hívni a parlament plenáris ülését, vagy legalábbis a 41 tagú költségvetési bizottságot.

Az EFSF német költségvetési forrásokat is igénylő műveleteivel kapcsolatos sürgős és bizalmas kérdések eldöntésére hivatott kilenc fős testületet tavaly októberben hozták létre. A tagokat a Bundestag plénuma választja meg a 41 fős költségvetési bizottság tagjai közül. Az ellenzéki szociáldemokraták soraiból két képviselő azonnal az alkotmánybírósághoz fordult, kérve a vonatkozó döntés megsemmisítését. A politikusok arra hivatkoztak, hogy a döntési jog átruházása a különbizottságra kirekeszti őket ezekből a döntésekből, és ezzel sérülnek a parlamenti képviselőként élvezett jogaik. A karlsruhei bírák akkor alkotmányossági aggályokra hivatkozva elrendelték a testület működésének felfüggesztését.