Van Rompuy twitterbejegyzésében nagy megtiszteltetésnek nevezte, hogy ismét őt kérték fel a tisztség betöltésére. A 64 éves, kereszténydemokrata pártállású volt belga miniszterelnököt 2009 decemberben választották meg az Európai Tanács első elnökévé. Ezt a posztot az EU új alapszerződése, az ugyanakkor hatályba lépett Lisszaboni Szerződés hozta létre.

Herman Van Rompuy újraválasztását uniós források elsősorban annak megnyilvánulásaként értékelték, hogy széles körben váltottak ki elismerést a politikus eddigi erőfeszítései az eurózóna válságának megoldása érdekében. Az unióban a válság nyomán főként az ő kezdeményezésére indult meg a közös gondolkodás az úgynevezett "gazdasági kormányzásról", vagyis a nemzeti gazdaság- és pénzügypolitikák szorosabb összehangolásáról.

Van Rompuy lett egyúttal - az előzetes várakozásnak megfelelően - az euróövezeti csúcsvezetők testületének az elnöke is. Az eurózóna országai ezentúl - Van Rompuy elnöklete alatt - évente legalább kétszer külön is tartani fognak legfelsőbb szintű tanácskozást, azon felül, hogy az EU évente legkevesebb négy csúcstalálkozót rendez.

A belga politikus az Európai Tanács elnökeként - José Manuel Barrosóval, az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének, az Európai Bizottságnak az elnökével együtt - képviseli az uniót olyan nemzetközi rendezvényeken, mint amilyen például a G8-as, illetve G20-as találkozó, illetve az EU-USA csúcstalálkozó.

Első megválasztásakor Van Rompuy csak kevéssé ismert szereplő volt a nemzetközi porondon. Belga kormányfői kinevezését 2008-ban elsősorban gazdasági-pénzügyi szakmai hátterének köszönhette, ami azután nagyon hasznosnak bizonyult új pozíciójában is, hiszen hivatalba lépésének gyakorlatilag első percétől kezdve a pénzügyi válsághelyzet kezelése volt az alapvető feladata.

Csütörtök este elmondott beszédében Herman Van Rompuy egyebek között hangsúlyozta, hogy a kinevezésére vonatkozó egyhangú döntést úgy értékeli, mint a bizalmi szavazást az uniós kormányfői tanácsban jelenleg alkalmazott munkamódszer iránt. Úgy értékelte, hogy megbízatása egyúttal a bizalom őrzése, garantálása is mind a tagországok között, mind pedig az uniós állampolgárok irányában. Hozzátette, hogy egyúttal a 27 tagállam közti egység őrzőjének is tekinti magát, és munkája során mindvégig ennek megőrzésére biztatta uniós partnereit.

Hangoztatta: célja olyan döntések kidolgozása, amelyeket az Európai Tanács minden tagja támogatni tud, és meg tud védeni hazájában, nemzete előtt is. Van Rompuy egyúttal az említett elemek folytatólagosságát ígérte munkájában most elnyert második megbízatásának idejére is. Leszögezte: szeretné biztosítani, hogy az Európai Unió a remény szimbóluma maradjon, egyebek között a jobb jövőbe vetett reményé.