"Ma Szuga miniszterelnök és én megerősítettük az amerikai-japán szövetség és közös biztonságunk iránti határozott támogatásunkat" - fogalmazott Biden az MTI híre szerint. Az amerikai elnök arról is beszélt, hogy mindkét országot erős demokráciának tartja, amelyek elkötelezettek az emberi jogok és a jogállamiság védelme mellett. "Azon fogunk együtt dolgozni, hogy bebizonyítsuk: a demokráciák még mindig versenyképesek, sőt győzni is tudnak a huszonegyedik században" - tette hozzá.

Az amerikai elnök szólt arról is, hogy az Egyesült Államok és Japán közös beruházásokat tervez olyan területeken, mint az 5G technológia, a mesterséges intelligencia vagy a genomika. "Japán és az Egyesült Államok egyaránt befektet az innovációba és a jövőbe. Olyan technológiákba kell befektetnünk, amelyek fenntartják és kiélezik versenyelőnyünket" - fogalmazott Biden.

Kapcsolódó

Mi lesz Tajvannal?

A japán miniszterelnök azt mondta, tárgyalásuk során megvitatták Tajvan és az északnyugat-kínai Hszincsiang tartomány helyzetét, és mindketten megerősítették a béke és a stabilitás fontosságát. Szuga hozzátette: Biden elnökkel megállapodtak abban, hogy őszinte megbeszélésekre van szükség Kínával az egyetemes értékekről és a nemzetközi kapcsolatok stabilitásának védelméről.

"Tartózkodnék a részletek említésétől, mivel ez diplomáciai eszmecsere volt, de Japán és az Egyesült Államok már korábban egyetértett a Tajvani-szoros békéjének és stabilitásának fontosságában, amelyet ez alkalomból megerősítettünk. Ezenkívül elmondtam az elnöknek Japán álláspontját és kezdeményezéseit a Hszincsiang Ujgur Autonóm Régió helyzetével kapcsolatban is, aki szerintem megértette az álláspontomat" - fogalmazott Szuga.

Peking saját területének tekinti a 23 millió lakosú Tajvant, és diplomáciai eszközökkel igyekszik korlátozni mozgásterét a nemzetközi színtéren, gazdasági nyomást alkalmaz vele szemben, továbbá rendszeres hadgyakorlatokat tart a sziget közvetlen közelében.

Kínát több ország, köztük az Egyesült Államok azzal vádolja, hogy a zömében muszlim ujgurok lakta Hszincsiangban népirtást követ el az ujgurokkal, illetve más, szintén iszlám vallású kisebbségekkel szemben. Nemzetközi jogvédő szervezetek szerint az 1,8 milliót is elérheti azoknak az ujguroknak és más muszlim kisebbségekhez tartozó embereknek a száma, akiket a helyi kormányzat akaratuk ellenére átnevelőtáborokba zárt, és gyárakban vagy a földeken dolgoztat.

Az olimpiáról sem mondott még le Japán

A japán miniszterelnök arról is beszélt: elkötelezett abban, hogy előrelépést érjen el a nyári tokiói olimpiai játékokkal kapcsolatban. "Elhatároztam, hogy a nyári tokiói olimpiai és paralimpiai játékokat a globális egység szimbólumaként valósítom meg, és Biden elnök támogatásáról biztosított" - mondta Szuga.

A japán miniszterelnök korábban találkozott Kamala Harris amerikai alelnökkel is, aki azt mondta: már várta az indiai-csendes-óceáni térségről folyó megbeszéléseket. Szuga Harrisnek címzett mondataiban úgy fogalmazott: nagyra becsüli a Biden-adminisztráció részéről, hogy fontosnak tartják a szövetségesekkel való együttműködést.

A japán kormányfő az első külföldi vezető, akit hivatalos látogatáson fogadott az amerikai elnök, mióta hivatalba lépett. Szakértők szerint ez a lépés is azt mutatja, hogy Washington központi szerepet szán Japánnak abban a törekvésében, hogy csökkentse Kína egyre növekvő befolyását.