A tájékoztatás szerint Ukrajna augusztus 11-én fordult a nemzetközi bírói fórumhoz, amiért az orosz hatóságok ukránokat tartóztattak le, vontak vád alá, illetve ítéltek el állítólagos háborús bűncselekmények, kémkedés, terrorizmus, felbujtás vádjával, vagy azért, mert Oroszországban betiltott szervezet tagjai voltak.

A kijevi kormány szerint Oroszország ezzel számos pontját megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének, köztük a kínzás és az embertelen bánásmód tilalmáról, a szabadsághoz és biztonsághoz, illetve a tisztességes tárgyaláshoz való jogról, a törvényi rendelkezés nélküli büntetés kiszabásáról, a magán- és családi élet tiszteletben tartásáról, a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadságról, a véleménynyilvánítás szabadságáról, a gyülekezés és egyesülés szabadságáról, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogról szóló cikkeket. Mint a beadványban írták, Moszkva adminisztratív eszközökkel el akarja nyomni a jelenlegi orosz Ukrajna-politikát ellenző véleményeket. (Újabb orosz beavatkozástól tartanak.)

Kapcsolódó

Ukrajna és Oroszország között jelenleg négy másik államközi eljárás van folyamatban az EJEB előtt, de a Krím félsziget illegális elcsatolásával, a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktussal összefüggésben több mint négyezer egyéni panaszt is benyújtottak a bírósághoz.

Az utóbbi hetekben rengeteget foglalkozott a világsajtó az Oroszországban raboskodó, több mint három hónapja éhségsztrájkoló Oleh Szencov ügyével, ugyanis egyre aggasztóbb hírek érkeznek az ukrán filmrendező állapotáról.

Szencovot 2014 májusában vették őrizetbe az Oroszország által Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félszigeten, ahonnan Szibériába hurcolták. 2015 augusztusában terrorizmus vádjával 20 év fegyházbüntetésre ítélték. Szencov nem ismerte el bűnösségét. Kijev szerint koholt vádak alapján ítélték el.