Az európai bankok egyre nehezebben jutnak forrásokhoz, ezért összetett, jó eséllyel igen kockázatos új ügyletekkel igyekeznek javítani imázsukat - írja a Wall Street Journal. A színfalak mögött folyó üzletek, például eszközcserék más pénzügyi szolgáltatókkal tovább növelik az európai pénzügyi rendszer amúgy is magas kockázatát - figyelmeztetnek ágazati szakértők és a szabályozó hatóságok. Nem jó hír az sem, hogy jelek szerint a nehéz helyzetben lévő pénzintézetek arra rendezkednek be, hogy hosszú távon az ECB lesz az elsődleges finanszírozási forrásuk.

Beköszöntött a pénzügyi elsivatagosodás

A bankok egy része kimerítette azokat az eszközeit - például európai államkötvényeket -, amelyek fedezetével hitelt kérhet az ECB-től, mások pedig csak nagy nehézségek árán tudnak felmutatni olyan alacsony kockázatú értékpapírokat, amelyekkel meggyőzhetik a befektetőket arról, hogy kibírnának egy újabb pénzügyi sokkot.

A hagyományos pénzforrások, így az intézményi befektetők és más bankok befektetései lényegében kiszáradtak, mert a hitelezők attól tartanak, hogy a hitelfelvevők nagy összegű kockázatos állampapírt birtokolnak, s ezért megroggyanhat fizetőképességük.

Hoci-nesze nagyban

Ezért a bankok kénytelenek a 2008-2009-es pénzügyi válságot megelőző "innovatív pénzügyi megoldásokhoz" folyamodni. Az egyre népszerűbb likviditási csereügyletekben például a befektetési szint alatti vállalati kötvényeket és más értékpapírokat cserélnek el befektetési bankokkal és biztosítótársaságokkal olyan papírokra, amelyeket - szemben az előbbiekkel - az ECB elfogad fedezetként a hozzá hitelért forduló bankoktól.

A befektetési bankok, a biztosítók tehát állampapírokat vagy más likvid eszközöket adnak, mégpedig úgy, hogy számukra kedvező áron számítják be a portékát. Ezenfelül még az értékpapír-kereskedelmi ügyletért járó megbízási díjat is felszámítanak.

Mindenki beszállt a ringlispílbe

Számos francia, olasz és más európai bank, köztük a nemrég állami segítséggel megmentett francia-belga Dexia SA is számos ilyen tranzakciót bonyolított le - állítják az ügyhöz közel álló források. Ez is segített abban, hogy az eurózóna bankjai az év eleji 495 milliárd euróról mostanra közel 600 milliárdra emeljék az ECB-től felvett kölcsöneik értékét.

A francia és az olasz pénzintézetek 100-100 milliárd euróval részesedtek ebből a hitelből szeptember végén, ami jelentősen meghaladta az azt megelőző hónapokig felhalmozott ilyenfajta hitelállományt.

Már az ECB sem biztonságos?

Mindez sok szakértő szerint már az ECB eszközállományát is kockázatossá teszi, igaz, a bank tisztviselői következetesen állítják, hogy az európai jegybank könyveiben nyilván tartott eszközök biztonságosak. A bank alaptőkéjének megduplázásával igyekezett felvértezni magát adósai trükkjei ellen.

Úgy tűnik, erre a jövőben egyre inkább szüksége lehet, ugyanis egy belső informátor szerint a francai Crédit Agricole SA már visszatért a pénzügy válságot kiváltó klasszikus megoldáshoz, a hitelcsomagoláshoz. Jelzáloghiteleket és más kölcsönöket pakolt egybe olyan eszközökkel, amelyeket az ECB is elfogad.