Japán már a 15. egymást követő hónapban könyvelt el külkereskedelmi deficitet szeptemberben elsősorban azért, mert a gyengülő jen felnyomta a behozatal költségét. A hiány 932 milliárd jenre (9,5 milliárd dollár) ugrott, ami 64 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az import 16,5 százalékkal, az export 11,5 százalékkal nőtt.

A japán jegybank és kormány gazdaságösztönző intézkedéseinek hatására tavaly november óta negyedével gyengült a jen a dollárhoz képest. Ez kedvező hatást gyakorol az exportbevételekre, de ezzel egyidejűleg megdrágítja az importot. Az utóbbi hatását felerősíti, hogy miután a 2011. márciusi fukusimai atomkatasztrófa után leállították a japán nukleáris reaktorokat, megugrott a szigetország energiahordozó-importja.

Mindezek eredőjeként az elmúlt 11 hónapból 10-ben gyorsabban nőtt a japán import, mint az export. A behozatalt erősíti a gazdaság felpörgése: a második negyedévben éves összehasonlításban 3,8 százalékkal ugrott meg a GDP.

Elemzők szerint a külkereskedelem még hónapokig deficites maradhat. Ugyanakkor, amíg ennek egyik fő oka a gazdaság kilábalása az évtizedes hosszúságú stagnálásból, addig nem feltétlenül kell negatív jelenségnek tekintenünk a részben erre visszavezethető hiányt.