Az athéni ügyészség utasítására a hatóságok eltávolították a néhai görög állami köztelevízió, az ERT székházából azokat az újságírókat, akik engedély nélkül dolgoztak az épületben. A kormány a túlzott költségekre hivatkozva júliusban egyik napról a másikra bezárta az ERT-t, ám néhány tucat sajtómunkás azóta is bejárt volt munkahelyére, ahol internetes portált működtetett.

A bent lévők azt mondták a BBC-nek, hogy kilakoltatásuk barátságos stílusban történt, ám a beavatkozás hírére összegyűlt több száz fős tömeggel már nem sikerült ilyen jó viszonyt kialakítania a rendőrségnek. Az épületet körbevették, majd könnygázt is bevetettek a demonstráció feloszlatása érdekében. Néhány résztvevőt, köztük az állami hírügynökség híre szerint a köztévés szakszervezet vezetőjét, rendzavarás címén előállították.

Pötit kormányválság

Az ERT sorsa kísértetiesen emlékeztet a magyar köztelevízióéra. A kereskedelmi tévék 1989-es megjelenéséig monopol szereplője volt volt a piacnak, ezt követően azonban elpártoltak tőle a nézők. Fenntartása ennek ellenére évente 300 millió euróba került, amit már a kilencvenes években is sokan kifogásoltak.

Nem meglepő, hogy a kormány, amelytől a Görögországot finanszírozó Európai Unió és Nemzetközi Valutaalap a költségvetési kiadások csökkentését várja, itt látott megtakarítási lehetőséget. Az ERT-t végül Antonisz Szamarasz miniszterelnök utasítására kormányhatározattal zárták be, ami majdnem kormányválsághoz vezetett.

A 2600 ember elbocsátásával járó intézkedés miatt az országot irányító koalíció kisebbik baloldali pártja kilépett a kormányzásból. Az ERT kikapcsolása után egy jóval szerényebb, átmeneti közcsatornát indítottak, DT néven, miközben megkezdték a vállalat utódának, a Neritnek a felépítését. Várakozások szerint ez csak jövőre indíthatja el a műsorsugárzást.