Svédország az egész világon sajátos megoldást választott a koronavírus-járvány kezelésére, amikor laza védekezési intézkedésekről döntött csak az állam, cserébe a lakosságra bízták, hogy óvatosak legyenek. A stockholmi kormány bevallottan a nyájimmunitás minél hamarabbi elérésére, és a gazdaság megvédésére játszott. Mert míg Magyarországon még 20 fertőzött sem kellett, hogy döntsenek a kijárási korlátozásokról, addig a svéd fővárosban még nyitva voltak a kávézók és éttermek, pusztán csak a maszkviseletre, a fertőtlenítésre és a távolságtartásra figyeltek. Az ottani kormány abban bízott, hogy a teljes leállás elkerülésével megúszható lesz a járvány okozta gazdasági válság, de szakértők végig azt mondták, hogy a világ bezáródása hatással lesz a svéd gazdaságra is.

A svéd statisztikai hivatal honlapjára hétfőn felkerült adatok szerint az április munkanélküliségi ráta 8,2 százalékra nőtt a márciusi 7,1 százalékról. Egy éve áprilisban 6,2 százalék volt a munkanélküliség.

Kapcsolódó

Az idén áprilisban 80 ezerrel, 449 ezerre nőtt a munkanélküliek száma éves bázison, miközben a foglalkoztatottaké 99 ezerrel, 5 millió 5 ezerre csökkent.

Nemrég közölt adatok szerint a svéd gazdaság teljesítménye csak szerényen csökkent az első negyedévben, elemzők szerint azonban jóval kedvezőtlenebbek lehetnek majd a második negyedévi adatok, a GDP komoly mínuszba kerülhet.

A svéd hazai össztermék (GDP) 0,3 százalékkal csökkent az első negyedévben a tavalyi utolsó negyedéhez képest, amikor még 0,2 százalékos növekedést regisztráltak. Éves szinten a GDP 0,5 százalékkal nőtt az első negyedévben a tavalyi utolsó negyedévi 0,8 százalékos bővülést követően.

A svéd kormány előrejelzése szerint az idén mintegy 7 százalékkal csökken a GDP, a második negyedév lehet a leggyengébb három hónap az évben.

Azt persze nem lehet tudni, hogy a teljes leállás hogyan hatott volna a svéd gazdaságra és munkanélküliség alakulására.