A jogszabály a gazdasági bevándorlást szeretné korlátozni a 2014-es népszavazás eredményével összhangban. A referendum kezdeményezője, a legnagyobb parlamenti erőnek számító, idegenellenes Svájci Néppárt (SVP) hazaárulónak bélyegezte a pénteken elfogadott törvényt, mert szerinte nem tartalmaz elegendő korlátozást a "migránsáradat" csökkentéséhez. Az SVP frakcióvezetője, Adrian Amstutz újabb törvényjavaslatot terjesztene be annak érdekében, hogy szó szerint átültethessék a gyakorlatba az eredeti elképzelést. Amstutz szerint a jelenlegi jogszabály elégtelen.

A 8,3 milliós Svájc lakosságának körülbelül negyede külföldi. A kis alpesi köztársaságban csaknem 1,4 millió uniós polgár él, további 365 ezer pedig a szomszédos országokból ingázik munkába.

A 2014-es népszavazás eredetileg bevándorlási plafonnal szabott volna gátat a külföldi munkaerő-áradatnak, de ez élénk tiltakozást váltott ki az európai uniós tagállamokból. Az EU szerint egy ilyen korlát ellentétben állt volna a Svájccal kötött kétoldalú szerződésekkel. Brüsszel a bilaterális kereskedelmi megállapodások felmondásával fenyegette Bernt, ami beláthatatlan következményekkel járt volna a svájci gazdaság számára. Az uniós-svájci kötélhúzás egyúttal precedensértékkel bírt az Európai Unióból való kilépési tárgyalások megkezdésére készülő Nagy-Britannia számára, amely kész Brüsszel minden engedményét a saját javára fordítani. Az EU éppen ezért eddig különösen rugalmatlannak bizonyult a Bernnel folytatott egyezkedések során.

A Brüsszellel való szakítást elkerülendő a svájci kormány végül a javaslat felvizezett formája mellett döntött. A megszavazott törvény szerint azok a szakágak és gazdasági régiók, amelyekben az átlagosnál nagyobb a munkanélküliség, kötelesek előnyben részesíteni és támogatni a belföldi munkakeresőket.