A németországi parlamenti választások előtti utolsó napokban készült közvélemény-kutatások szerint a CDU/CSU konzervatív pártszövetség semmit sem vesztett az elmúlt hónapokban megszerzett tíz százalékpont feletti előnyéből legnagyobb kihívójával, a szociáldemokrata SPD-vel szemben. A CDU élén álló Angela Merkel ennek ellenére nem vehette biztosra, hogy kancellár marad. Az elmúlt négy évben kormányzó koalíció kisebb pártja, a szabaddemokrata FDP az ötszázalékos bejutási küszöb felett egyensúlyozott és komoly bonyodalmat ígér, ha óriási hajrájának köszönhetően bejut a Bundestagba az új euroszkeptikus párt, az Alternatíva Németországnak (AfD) - ismertette a kampány utolsó napjára kialakult helyzetet a Bloomberg.

Erős, sikeres Európát akarunk, a következő négy évben azért fogunk dolgozni, hogy ez a csodálatos kontinens továbbra is sikeres legyen - harsogta Merkel utolsó előtti kampánygyűlésén Berlinben. A kancellár, aki az elmúlt két évtized legalacsonyabb munkanélküliségére támaszkodhat és elmondhatja magáról, hogy az ellenzéket is magában foglaló támogatást szerzett az európai adósságválság kezelését szolgáló politikájához, kétségek között vergődött az utolsó napokban.

Merre van az út?

Legszívesebben a jelenlegi koalíciós felállásban folytatná a kormányzást, ám a listás szavazatokat előnyben részesítő új választási szabály miatt lehet, hogy a CDU/CSU-nak az FDP bejutása esetén sem lesz meg ehhez a többsége. Eközben az ellenzék a német gazdaság többé-kevésbé rejtett gyengéire ütve egyre vehemensebben támadta, míg a másik oldalon az AfD a "Ki a görögökkel az eurózónából!" szlogennel csalogatta el a jobboldali szavazók egy részét.

Peer Steinbrück, az SPD vezére utolsó nagygyűlésén Frankfurtban hétezer támogatója előtt azzal vádolta a kancellárt, hogy kormánya semmit sem tett olyan fontos területeken, mint a személyes beteggondozás kiterjesztése vagy a nyugdíjak értékének megóvása. Az energiapolitikával kapcsolatban azt vetette ellenfele szemére, hogy a legrosszabb szakpolitikát hajtotta végre ezen a területen, amit az elmúlt 20 évben látott.

Harminc százalék nem tudja, merre

Összehasonlította az oktatás, az infrastruktúra és más területek fejlesztésére tett javaslatait a Merkel-kormány szerinte össze-vissza csapkodó próbálkozásaival. Merre tartunk? Hol az iránytűje ennek az országnak? - tette fel a szónoki kérdést. Végül felszólította híveit, hogy távolítsák el a hatalomból a Németország újraegyesítése óta hatalomra került legtehetetlenebb, leginkább hátratekintő, legmegosztottabb, legfellengzősebb kormányt.

Az utolsó közvélemény-kutatások 38-40 százalékot mértek a CDU/CSU-nak, 5-6 százalékot az FDP-nek 26-28 százalékot az SPD-nek, 8-10 százalékot a Zöldeknek. Elvileg ezek azok a pártok, amelyek valamilyen koalíciós kormányt alkothatnak. Az CDU vezetői leszögezték, hogy a 4-5 százalékon álló AfD-vel nem állnak össze, Steinbrück ugyanezt tette a 8,5-9 százaléknyi támogatót maga mögött tudó antikapitalista Baloldal pártjával. A Reuters emellett arra is emlékeztetett, hogy a szavazók több mint 30 százaléka az utolsó órákra hagyta a döntést

Európában előre

Németországnak folytatnia kell az eurózóna válságba került déli államainak támogatását, cserébe azért, hogy végrehajtják a gazdaságuk versenyképességét javító reformokat - szögezte le Merkel. Németország elkötelezettsége nélkülözhetetlen ehhez, hiszen a 496 milliárd eurós európai biztonsági alap (ESM) tőkéjének zömét a német adófizetők adták a közösbe. Európa stabilizációja a németek alapvető érdeke, ezzel németországi munkahelyeket is megvédünk - érvelt a kancellár.

Ugyanakkor ismét elutasította az euró-tagállamok közös mentőalapjának létrehozására, illetve a közös kötvénykibocsátásra vonatkozó javaslatokat, amelyek a szociáldemokraták óvatos támogatását élvezik. A CDU soha nem fogadja el az államadósságok összeadását! - szögezte le. Steinbrück elismételte kiállását az euró mellett: a közös európai valutarendszer feladása 20-30 évvel vetné vissza Európa egyesítésének folyamatát, az új német deviza úgy felértékelődne, hogy az lerombolná a gazdaságot - figyelmeztette honfitársait. Szerinte, ha az SPD kormányozna, akkor Németország ismét jó szomszédja lenne az európai államoknak.

Nem lesz irányváltás

Szakértők szerint azonban igen vékony a lehetősége annak, hogy a német Európa-politika lényegesen megváltozzon. Akkor sem várható gyökeres fordulat - például a szociáldemokraták javaslatai között szereplő irányváltás a megszorítások forszírozása felől a gazdasági növekedés serkentése felé -, ha végül CDU/CSU-SPD nagy koalíció alakul Németországban. A politikusoknak ugyanis meg van kötve a kezük.

A bőkezűbb segítségnyújtást elutasító közhangulat és a német állam nemzetközi szerepvállalását - a szuverenitás védelme érdekében - korlátozó alkotmányos szabályok útját állják a nagyobb adakozásnak - idézte a Reuters a Citi Research kutatóintézet elemzőinek emlékeztetőjét. Németország továbbra is elkötelezett tagja lesz az eurózónának - ez az az általánosság, amit biztosan kijelenthetünk.

A jó öreg német precizitásnak köszönhetően a vasárnap este 6 órakor lezáruló szavazás első részeredményeit már 6 óra 15-kor közlik a közszolgálati tévécsatornák. Ha nem lesz szoros a meccs, 7 óra 30-kor már látszani fog melyik párt nyerte a parlamenti választást.