A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Az elemzők szerint súlyos gondokkal fog járni Horvátország jövő évi belépése az Európai Unióba. Zágrábnak ki kell lépnie a közép-délkelet-európai közös piacból, a CEFTA-ból, emiatt Macedóniába irányuló exportcikkeinek a kétszeresére, a Szerbiában, Boszniában és Hercegovinában eladandóknak pedig háromszorosára megy fel az ára − írta a Southeast European Times (SETimes).

Kérdéses, hogy állják meg helyüket a hazai cégek a hazai piacon az olcsóbb európai importtal szemben, s még inkább, hogy miután a szomszédos hagyományos piacaikat elveszítik, milyen helyet találnak az Európában ismeretlen termékeiknek. Elméletileg természetesen sokkal kedvezőbb az 500 milliós uniós, mint a 27 milliós CEFTA-piachoz tartozni.

A kereskedelmi kamara adatai szerint a CEFTA-országokba irányult a múlt évben a horvát export 20 százaléka, 1,66 milliárd euró értékben, míg az onnan érkező import ennek csak a fele volt. Az unióba menő export 5,4 milliárd euró volt, az import 9 milliárd euró.

Az uniós tagságtól várt előnyökért más áldozatokat is kell hoznia az országnak − ha áldozatnak tekintjük a gazdaság rendbetételére vállalt kötelezettséget. A nemrégiben elfogadott idei költségvetés 4 milliárd kuna (700 millió dollár) megszorítást tartalmaz a költségvetési hiány csökkentése és Horvátország hitelbesorolásának javítása érdekében. A büdzsé minden területére kiterjedő kiadáscsökkentéstől azt várják, hogy a tavalyi 5,5-ről idén 3,8 százalékra szoríthatják le a költségvetés hiányát. Mint Zoran Milanovics miniszterelnök elismerte, a megszorítások nyilván nem népszerűek, de igyekeznek megtalálni a megfelelő egyensúlyt, hogy azok ne fojtsák meg a gazdaságot − idézte a Bloomberg. A kormány idén 0,8 százalékos gazdasági növekedésre számít − a jegybank viszont visszaesésre.

A Fitch Ratings hitelminősítő szerint bátorító, de a vártnál kevesebb a horvát kormány javaslata a költségvetési kiadások csökkentésére, a büdzsé és a szerkezeti reformok terve vegyes képet mutat, s túlságosan optimista a bruttó hazai termék 0,8 százalékos növekedésére számítani − a Fitch szerint 1 százalékos GDP-csökkenés várható. Mivel az export növekedésére nemigen lehet számítani, a gazdaság bővülését elsősorban a hazai kereslet ösztönzésével szeretnék elérni. Pozitívan értékelte a szerkezeti reformok felé tett lépéseket, mint az áfa 23-ról 25 százalékra emelését és a társadalombiztosítási hozzájárulás csökkentését, ami mérsékli a hazai vállalkozók és a külföldi befektetők terheit.