Az úgynevezett "kapzsisági illetéket" azoknak a pénzintézeteknek kellett volna fizetniük, amelyek 2 százalékot meghaladó bankközi hitelkamatlábat (ROBOR) alkalmaznak és a negyedévenként fizetendő illeték a bank aktíváinak 0,3 százalékát (évi 1,2 százalékot) is elérhette.
A bukaresti kormány a bankszektor bírálatai és az ország besorolásának rontását kilátásba helyező hitelminősítők jelzései nyomán még az első negyedéves befizetési határidő lejárta előtt visszakozott.
Az új bankadó a pénzeszközök legfeljebb 0,4 százaléka lehet évente és egy sor olyan kedvezményt tartalmaz, amellyel a kormány a hitelezést akarja bátorítani.
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve