Andrzej Duda lengyel államfő szerint az Európai Unió súlyos válságba kerül, ha Nagy-Britannia népe úgy dönt, hogy kilépteti országát az államközösségből - derült ki abból az interjúból, amelyet Duda a BBC-nek adott. David Cameron brit miniszterelnök ígérete szerint legkésőbb 2017 végéig - de lehet, hogy már jövő májusban - megtartják a függetlenségi népszavazást.
Duda egyetért Cameronnal abban, hogy az EU javításra szorul: hatékonyabbá és demokratikusabbá kell tenni a közösség működését. Ugyanakkor elutasítja politikus kollégája legfontosabb javaslatát, amely szerint lehetővé kellene tenni, hogy a Nagy-Britanniába a többi uniós tagországból érkező vendégmunkások négy évig csak az állásukkal járó szociális juttatások egy részét kapják meg.
Azért mindent ne reformáljunk
Ezt a küldő országok, jellemzően a kelet-közép-európai államok vezetői nem fogadják el. A szigetországban a lengyelek adják az európai vendégmunkások legnagyobb csoportját. Duda - elismételve a régiós álláspontot - elfogadhatatlan diszkriminációnak, a szabad munkaerő-vándorlás korlátozásának tartaná London javaslatának elfogadását.
Duda váratlanul nyerte meg a májusi lengyelországi elnökválasztást a radikális jobboldali Jog és Igazságosság Pártja (PiS) támogatásával - emlékeztette olvasóit a BBC. Ez előre jelezte az utóbbi őszi győzelmét - a PiS jelenleg a parlament mindkét házában többségben van.
Eurorealisták
Az államfő szerint, aki először adott interjút egy nemzetközi sajtóorgánumnak, Lengyelország mai vezetői nem euroszkeptikusok - ahogy őket a külföldi sajtó kezeli -, hanem eurorealilsták. Éppen ezért akarnak változásokat az unióban. A PiS és a brit konzervatív párt képviselői egy frakcióban ülnek az Európai Parlamentben.
Duda elismételte a kelet-közép-európai országok kormányainak egységes álláspontját, miszerint a menekültek elhelyezésével kapcsolatos kötelező uniós kvóták elfogadhatatlanok. Martin Schulz, az európai parlament elnöke ez ügyben a szolidaritás hiányával vádolja az új lengyel vezetést.
Parlamenti csata
Duda elmondta véleményét azokról a tüntetésekről is, amelyek az elmúlt hetekben indultak a kormány ellen. A megmozdulásokat elsősorban az váltotta ki, hogy az új kormány - részben hozzá hű emberek kinevezésével, részben a szabályok megváltoztatásával - korlátozni kívánja az alkotmánybíróság befolyását.
Az utóbbi terén az alsóház el is fogadta azt a törvényt, amely a korábbi egyszerű többség helyett kétharmados többséget ír elő az alkotmánybírósági döntések elfogadásához, továbbá 13 bíró részvételét követeli meg a határozathozatalban a korábbi kilenc helyett.
A testületnek 15 tagja van, amelyből ötöt úgy akart a PiS kineveztetni a parlamenttel és az államfővel, hogy félretolta azokat a személyeket, akiket még az előző kormánypárt, a Polgári Platform (PO) jelölt.
Nem tudnak veszteni?
Az alkotmánybíróság - hivatalban lévő tagjai - ezt alkotmányellenesnek nyilvánították, ami alkotmányos válsághoz vezethet, hiszen így két egymástól független, saját összetételét jogszerűnek, a másikét jogszerűtlennek tartó alkotmánybíróság működhet egymással párhuzamosan.
Duda - aki a PO jelöltjeit nem nevezte ki, a PiS-éit viszont igen - úgy véli, hogy a kormány e lépései ellen tiltakozó tömegek nem fogadják el az októberi választás eredményeit. A tiltakozók jó része olyanokból áll, akik a szavazásik vezették Lengyelországot, ám a választók akaratából távozniuk kellett a hatalomból. Egyszerűen nem akarják ezt tudomásul venni - fogalmazott az államfő.
Valaki súg neki
A lengyel TVN kereskedelmi televízió megrendelésére készült közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 63 százaléka szerint Duda nem teljesen független a kormánypárt mindenható elnökétől, Jaroszlaw Kaczynski volt miniszterelnöktől. Az államfő csak a válaszadók 27 százaléka szerint független, tíz százalékuknak nincs véleménye erről a kérdésről. A felmérés szerint a lengyelek 40 százaléka egyetért azokkal, akik a demokrácia védelmében tüntetnek.
Ellentámadásba kezdtek a civilek
A Demokrácia Védelmének Bizottsága (KOD) civil szervezet aláírásgyűjtést kezdeményezett annak érdekében, hogy a törvényhozás tűzze napirendre az alkotmánybíróság működésével kapcsolatos javaslatait - jelentette az MTI. A KOD a Facebookon jött létre a Gazeta Wyborcza baloldali-liberális napilap környezetére. Ez a szervezet szervezte az utóbbi napok kormányellenes tüntetéseit.A KOD törvénymódosítási javaslata szerint az alkotmánybíróság 10 bíró jelenlétében, egyszerű többséggel hozhatná meg határozatait. A testület tagjait a szejm nem abszolút, hanem kétharmados többséggel választaná. A lengyel törvények lehetővé teszik civil törvényjavaslatok előterjesztését, amelyek benyújtáshoz legalább 100 ezer támogató aláírást kell összegyűjteni. Ezek az indítványok nem kezdeményezhetnek alkotmánymódosítást vagy az állami költségvetés átszabását.
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve