A volt szovjet tagköztársaságok területén hátramaradt, kiöregedett nukleáris létesítmények kisebb biztonsági kockázatot jelentenek, mint az Észak-Afrikában és a Közel-Keleten lévő vagy rajtuk keresztül Afrikából vagy például Pakisztánból Európába és az USA-ba kerülő tömegpusztító fegyverek - állapították amerikai szakértők az EUObservernek nyilatkozva. Észak-Afrikában és a Közel-Keleten terrorista szervezetek működnek, a kormányok instabilak, fegyveres erőik, amelyeket esetenként belső konfliktusok gyengítenek sokszor az ország területét sem tudják ellenőrizni - fejtegette Simon Limage, az amerikai kormány tisztviselője.

Ezzel szemben a volt Szovjetunió utódállamaiban, amelyek kezelése még mindig kihívást jelent, viszonylag stabil kormányokkal működhetnek együtt az amerikai és az európai szakértők, amelyekkel hosszú időre visszanyúló kapcsolatot építettek ki. A gondot tetézi, hogy az Egyesült Államokkal jó kapcsolatokat ápoló Pakisztánra is igazak az észak-afrikai és a közel-keleti országokkal kapcsolatos aggodalmak, márpedig ez az ország atomhatalom - teszi hozzá mindehhez Anne Harrington a washingtoni energiaügyi minisztérium munkatársa.

Piszkos bomba

A legnagyobb baj az, hogy nagyon nagy a kockázata egy piszkos bomba bevetésének ezekben a térségekben, nem beszélve arról, hogy Európában vagy az USA-ban is robbanthatnak ilyet a terroristák. Ezek vegyi, biológiai és radioaktív anyagokat is szétszórhatnak, ami a súlyos szennyezésen túl is beláthatatlan következményekkel járhat. A két amerikai szakértő a héten Brüsszelben európai kollégáival egyeztette, mit tehetnek annak érdekében, hogy ezek bejutását megelőzzék.

Harrington mondott néhány példát arra, mivel próbálkoztak eddig. Az USA a fegyverekben használatos anyagok kimutatására képes teherautókat adott Jordániának, hogy ezek segítségével szűrjék meg a szír-jordán határon keresztül húzódó csempészútvonalakon keresztül érkező árut. A jordániai rendőröket felkészítették arra, hogyan ismerhetik fel a radioaktív veszélyt hordozó tárgyakat, és mit tegyenek, ha ilyennel találkoznak.

Fegyverek úton

A piszkos bombák és társaik kiszűrésének esélyét javítja, ha az amerikai és az európai hatóságok szorosan együttműködnek. Az USA kormánya például tud olyan csempészútvonalakról, amelyek Afrika közepéről indulnak és Líbián át Európában végződnek. Ezek a csatornák a karavánok kora óta élnek - végül is a sivatag átszelését lehetővé tevő oázisok helye nem változik. A fegyverek szétszóródása ettől függetlenül is megfigyelhető: a líbiai fegyverraktárak tartalmának egy része - amely a polgárháborúban került civilek kezébe - máris megjelent például Szíriában.

Az európai országok jobb viszonyban vannak egyes afrikai és közel-keleti kormányokkal, mint az USA. Ilyen ország például Libanon. Az arab világban mutatkozó Amerika-ellenességet - amely Izrael támogatására és a 2003-as iraki háborúra vezethető vissza - nem kell eltúlozni. Az arab kormányok nemzetbiztonsági kérdésekben hajlandóak együttműködni Washingtonnal.