Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény vezetőjét - az EU jelenleg hatályos alapszerződése, a Lisszaboni Szerződés értelmében - a tagállamok vezetőinek javaslata alapján, ám a május 22. és 25. között tartandó európai parlamenti (EP-) választások eredményének figyelembe vételével fogja megválasztani az EP. Vagyis a bizottság új elnökének maga mögött kell majd tudnia az EP többségi támogatását.

A néppárti Juncker legerősebb kihívója az európai szocialisták és szociáldemokraták színeiben a német Martin Schulz, az EP eddigi elnöke.
Szerdai sajtótájékoztatóján Juncker úgy vélekedett, hogy a nyáron megalakuló, új összetételű Európai Bizottság hivatali ideje alatt, vagyis a 2019-ig terjedő időszakban nem fog növekedni a jelenleg 28 országot magában foglaló EU tagállamainak száma.

Az európai integráció kiteljesítésének foghíjas mivolta leginkább a Nyugat-Balkánon érzékelhető. A térség legfontosabb országa, Szerbia azonban még csak néhány hónapja kezdte meg - előreláthatólag legkevesebb négy-öt évig tartó - csatlakozási tárgyalássorozatát.

Juncker a sajtótájékoztatón arról is beszélt, hogy amennyiben őt választják meg az Európai Bizottság elnökének, akkor az eurózónán belüli integráció erősítésére fog törekedni, egyúttal pedig tisztességes megállapodást kíván kötni Nagy-Britanniával, amely nem csupán a közös fizetőeszközt utasítja el, hanem az ellenőrzés nélküli utazást lehetővé tevő schengeni övezeti tagságot, valamint az európai ügyészség gondolatát is. "Ezt meg kell tennünk, ha Nagy-Britanniát az EU-ban akarjuk tartani" - mondta.