Oroszország várhatóan 5-7 százalékkal csökkenti olajkitermelését 2023 elején, ennyivel is reagálva az uniós olajársapkára. Ez napi 500-700 ezer hordónyival alacsonyabb termelékenységet jelentene – jelentette ki Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes pénteken a Rosszija24 televíziós csatornán.

Ezen túl Alekszandr Novak arról is beszélt az orosz állami hírügynökség szerint, hogy Oroszország megtiltja az olaj, valamint az olajból származó termékek szállítását azokba az országokba, amelyek csatlakoztak az uniós árplafonhoz, annak betartását követelik.

Az orosz miniszterelnök-helyettes hozzátette: egy ilyen mértékű olajkitermelés-csökkentés az orosz föderáció számára jelentéktelen, ám ettől függetlenül előfordulhatnak kockázatok.

Orosz válasz a 60 dolláros ársapkára és az olajembargóra

December 3-án szombaton derült ki, hogy az Európai Unió összes tagállama, – köztük Magyarország – elfogadta a 60 dolláros orosz olajársapkára érvényes szankciót. A gyakorlatban mit is jelent ez pontosan? Azt, hogy december 5-től legfeljebb 60 dollár lehet egy hordónyi, Oroszországból tengeri úton érkező kőolaj és petróleum olaj ára.

Az orosz olajra érvényes árplafonhoz az Európai Unió, a G7-országok és Ausztrália is egyaránt csatlakoztak. Akárcsak az ársapkával párhuzamosan életbe lépő orosz olajembargóhoz, amely kimondja a tengeri orosz kőolaj behozatalának tilalmát is.

Az unió hivatalos indoklása szerint az orosz olajra most rákerült ársapka többek között korlátozza majd a rendkívüli piaci viszonyok miatti árkilengéseket, valamint drasztikusan csökkenteni fogja Oroszország olajkereskedelemből származó bevételeit.

Miközben Brüsszel arra is számít, hogy a legújabb szankciós csomag bevezetésével valamelyest stabilizálódnak a globális energiaárak is.

Az oroszok lépése nem újdonság, hiszen már az olajársapka december eleji bejelentése után is azzal fenyegetőztek, hogy Oroszország csak olyan országoknak fog kőolajat eladni, amelyek piaci körülmények között üzletelnek vele.