Ha az egyes országok szerepvállalását Ukrajna támogatásában a GDP arányában vizsgáljuk, akkor azt találhatjuk, hogy eddig az észtek adták a legnagyobb támogatást: az éves GDP-jük közel 0,8 százalékát - írja a G7.

A lengyelek esetén 0,18 százalék ez az arány, a 0,5 százalékos értéket csak Litvánia, Szlovákia és Svédország érte el. Az EU vezető gazdaságainak számító Franciaország és Németország inkább a humanitárius segítségre helyezték a hangsúlyt, de arányaiban számos, náluk szegényebb ország ad többet. A franciák például GDP arányosan csak annyit, mint a leginkább oroszbarátnak számító EU-tag, azaz Magyarország.

Kapcsolódó

Az Észtországnál 63-szor nagyobb lakosságú Németország fele akkora értékben nyújtott katonai segítséget, mint a balti ország. Olaf Scholz német kancellár azt állította, hogy Németország elérte a teljesítőképességének határait a fegyverszállításokkal, de ez a nehezen hihető. Egyrészt lehetetlen elképzelni, hogy Németország nem tudott a hadsereg készleteiből több fegyvert biztosítani Ukrajnának, még annyit sem, mint Csehország vagy Szlovákia. Emellett a németek többsége (52 százaléka) a nehézfegyverek szállítása mellett van, míg ellene csak 32 százalékuk foglalt állást egy friss közvélemény-kutatás szerint.

A német ipar szintén a szállítások mellett van. A Flensburger Fahrzeugbau Gesellschaft (FFG), a német hadseregtől kivont katonai eszközök javításával és továbbértékesítésével foglalkozó vállalat például egy helyi lap beszámolója szerint több tucat páncélost tudna azonnal Ukrajnába szállítani. A kijevi kormány meg is venné ezeket, csak Berlin immár két hónapja nem hagyja jóvá az FFG értékesítési kérését.

Szállítások az oroszoknak

Az Investigative Europe összeállítása szerint 2014, tehát még a Krím elfoglalása után is 121 millió euró értékben adtak el a németek fegyvert Oroszországnak egészen 2020-ig. E szerint eddig több fegyvert exportáltak az oroszoknak, mint az ukránoknak. Ezt csak a franciák 157 millió eurós kivitele haladta meg Európában.

A nagy német iparvállalatok vezetői, éppen az Ukrajna lerohanására készülődve sorakozó orosz csapatok, az egyértelmű amerikai és ukrán figyelmeztetések ellenére Putyinhoz indultak szokásos éves tárgyalásukra az idei év januárjában. A Politicónak nyilatkozva nem akarták elárulni, kik voltak a küldöttség tagja, de a Kelet-Európa Bizottság tagjai többek között az Allianz, a BASF, a Siemens és a Volkswagen - a háború kezdete után mindegyik vállalat kivonult Oroszországból.

Korrupció

A Korrektív oknyomozó portál cikke szerint a korrupció melegágyának a fegyveripar tekinthető, az OECD-s jogesély-megkeresésekből az rajzolódik ki, hogy több száz millió euró értékben fizettek kenőpénzeket különböző vállalatok, és a Kreml pénze is megtalálja az útját a német politikusokhoz.

A német politikai életben az orosz befolyás megjelenése olyan méreteket öltött, hogy a közszolgálati televízió már a schröderizációról írt cikkében, utalva az oroszbarát Gerhard Schröder exkancellárra. A korrupció és a kenőpénzek mozgatására jellemzőbb, hogy az oroszbarát politikusok vagy a Kremltől vagy német nagyvállalatoktól támogatást kapnak, amiből alapítványt hoztak létre. Így tett a Putyin-barát Vlagyimir Jakunyin, az orosz vasutak korábbi elnöke: 2016-ban indított egy sajtóhírek szerint évi kétmillió euróból működő, Civilizációk Dialógusa névre keresztelt alapítványt, ami támogatni tudta az oroszbarát politikusokat. Az alapítvány azért jó trükk, mert követhetetlen, hogy kinek és mennyi pénzt fizetnek.