A hatalmas összegből 14 milliárd dollárt hivatalos fejlesztési segélyként folyósít Tokió a kontinens országainak, a további 18 milliárd magánbefektetések formájában és egyéb csatornákon keresztül érkezik Afrikába a japán sajtó által közzétett tervek szerint.

"Afrikának magánbefektetésekre, illetve PPP-beruházásokra van szüksége" - közölte Abe a Japán és az ENSZ, a Világbank és az Afrikai Unió által szervezett ötödik tokiói nemzetközi konferencia Afrika fejlődéséért (TICAD) nevű rendezvényt megnyitó beszédében.

A japán kormányfő hangsúlyozta: az afrikai növekedés fenntartásához a humán tőke, az egészségügyi ellátás és a mezőgazdaság fejlesztésére is szükség van, Japán pedig kész jelentős anyagi és szakmai támogatást nyújtani ezeken területeken.

Abe 30 ezer afrikai fiatalt hívott Japánba tanulni és gyakornokoskodni. Emellett Tokió a 32 milliárdos támogatáson felül további összegeket áldoz majd a terrorizmusellenes harcra, illetve biztosítási ügyletekre.

Megfigyelők szerint Tokiónak kettős célja van az Afrika felé nyitással. Egyrészt a kontinens elmúlt években tapasztalt gyors fejlődése miatt a japán cégek egyre nagyobb érdeklődést mutatnak az afrikai piacok iránt, a kormány pedig ebből fakadóan segélyalany helyett immár gazdasági és kereskedelmi partnerként tekint Afrikára. A gyorsan növekvő afrikai piacok és a potenciális infrastrukturális beruházások kiaknázása mellett az ottani nyersanyaglelőhelyek is érdeklik az energiahordozókban rendkívül szegény Japánt.

Másfelől elemzők úgy vélik, hogy a Kínával elmérgesedő viszonyba kerülő Tokió részben a kontinensen az utóbbi időben jelentős befolyásra szert tevő Peking ellensúlyozására is törekszik Afrikában.