Az olimpiai lángot általában propánnal tartják életben, korábban használtak magnéziumot, puskaport és olivaolajat is.
A propánnal ellentétben a hidrogén égése során nem keletkezik szén-dioxid.
Már a korábbi olimpiák szervezői is próbálkoztak környezetbarát megoldásokkal, de 2012-ben Londonban elkéstek a megvalósítással és prpán-bután kerveréket használtak. 2016-ban egy a mostaninál kisebb "hidrogén-üstöt" használtak - olvasható a portálon.
A tokiói üstöt egy kanadai építész tervezte, a nap ihlette, a gömb pedig úgy bontakozik ki, mint egy virág szirmai.
A fáklyát a 2011-es szökőárral és nukleáris katasztrófával érintett Fukusima egyik üzemében gyártották.
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve