"Amíg nem egységesítjük pénzügypolitikánkat, nem lehet egyforma a kamatszintünk. A különböző kamatlábak ösztönzést jelentenek egy szilárd gazdaság fenntartására, vagy büntetést, ha nem megfelelően működtetjük" - mondta Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter, aki minisztériumának nyílt napján beszélt erről.

Németország ellenáll azoknak a felhívásoknak, hogy az euróövezet bocsásson ki euróban denominált közös kötvényt és bővítse a 440 milliárd eurós euróövezeti mentőalapot, hogy megnyugtassa a piacokat, és lecsillapítsa a kormánykötvényeket és a legnehezebb helyzetben lévő országok bankrészvényeit ismételten piacra dobó befektetőket.

A Der Spiegel című hetilap a pénzügyminisztérium számításaira hivatkozva azt írta, hogy a közös eurókötvények Németországnak eurómilliárdokba kerülnének minden évben.

Philip Rösler gazdasági miniszter a Bild am Sonntag című vasárnapi újságnak adott nyilatkozatában szintén kifejtette, hogy a közös eurókötvény rossz jelzés lenne a gyenge nemzeti gazdaságoknak. "Más országok kockázatait fedezni eurókötvényekkel azzal az azonnali hatással járna, hogy megugrana a német államkötvények hozama. Ez drámai hatást gyakorolna a gazdasági növekedésünkre" - mondta Rösler, aki határozottan ellenzi az európai pénzügyminiszteri tisztség létrehozását is.

Ugyanakkor Martin Blessing, Németország második legnagyobb hitelintézete, a Commerzbank vezérigazgatója úgy véli, hogy egy, tagállamok adó- és költségvetési politikáját irányító európai pénzügyminiszterre van szükség, aki kivezetné az eurózónát az adósságválságból.

Berlint bírálat éri az eurózóna megmentését célzó javaslatai miatt is, köztük a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adót illetően.

Andreas Schmitz, a német bankszövetség (BdB) vezetője kijelentette, hogy ez az adó hatástalan lenne, és nem előzné meg a pénzügyi válságokat, amíg a hivatásos kereskedők nem törődnek azzal, hogy hol kereskednek és egyszerűen elkerülhetik Európát.