Havi 1250 euróra minden német nyugdíjas számíthat, aki legalább 35 éven át dolgozott. Az időskori szegénység a gazdag tagországokban is komoly probléma. De megpróbálják megoldani - írja a 24.hu.

Itthon több éve tart a vita, hogy a 28 500 forintos minimálnyugdíj szintjét felemeljék, az ellenzék és szakmaközi szervezetek már többször kezdeményezték a növelést. Azonban Magyarországon rendre elvéreznek a kormánynál a kísérletek.

Kapcsolódó

Németországban ehhez képest gyorsan, mindössze kilenc hónap húzodozás után lezárták a minimumnyugdíj ügyét: végül vasárnap délután, egy berlini egyeztetést követően a kormányt alkotó pártok vezetői bejelentették, hogy kompromisszumra jutottak: 2021. január 1-jén bevezetik az alapnyugdíjat, méghozzá úgynevezett automatikus jövedelemvizsgálattal. A változtatás oka épp az, hogy míg Magyarországon cél, hogy a nyugdíjasok visszatérjenek a munkaerőpiacra - vagy el se hagyják azt -, addig a németeknél arra törekedtek, hogy az idősek munka nélkül is megélhessenek.

Ahogy a portál írja, tavaly minden csúcsot megdöntött a nyugellátás mellett dolgozók száma: 1,4 millióan jutottak így kiegészítő jövedelemhez. Míg 2000-ben még csak a német nyugdíjasok három százaléka dolgozott, addig tavaly ez az arány már 8 százalék volt. Itthon már eközben folyamatosan nő, el is érte a több százezret a munkába állt idősek száma.

Az alapnyugdíj nem egy idősek számára kialakított, feltétel nélküli alapjövedelemről van szó: szükséges hozzá legalább 35 évnyi munkaviszony, lényege, hogy a mindenkori nyugdíjminimumnál 10 százalékkal nagyobb összegre egészíti ki az érintettek járandóságát. Jelenleg az ellátás teljes összege egyedülállóknál havi 1250 (nagyjából 414 ezer forint), pároknál 1950 euró (650 ezer forint). Ebből levonják a meglévő jövedelmet, tehát tulajdonképpen minden legalább 35 éves munkaviszonnyal rendelkező idősnek erre az összegre egészítik ki a nyugdíját.