A második negyedévben a német bruttó hazai termék nem változott az előző negyedévihez képest. Az előzőben, az idei első negyedévben 0,8 százalékos volt a növekedés. A második negyedévre 0,1 százalékos negyedéves növekedést vártak a szakértők – idézi a Destatis jelentését az MTI.

Az egy évvel korábbit 1,5 százalékkal haladta meg a bruttó hazai termék (GDP) a második negyedévben, a várt 1,8 százalék helyett. Az első negyedévben 3,9 százalékos volt az éves GDP-növekedés.

A koronavírus-válság által nem érintett utolsó negyedévhez, 2019 negyedik negyedévéhez képest az idei második negyedévi GDP még mindig 0,2 százalékkal volt alacsonyabb.

A gazdasági aktivitást a második negyedévben elsősorban a magán- és kormányzati fogyasztás támogatta. A nettó export azonban fékező hatással volt a gazdasági növekedésre, mivel a külpiacokon a koronavírus-járvány miatt bevezetett korlátozó intézkedések, az ellátási láncokat megzavaró szállítási fennakadások, valamint az ukrajnai háború miatt éleződő geopolitikai helyzet az emelkedő inflációs nyomással együtt kedvezőtlen feltételeket teremtett az exportorientált német gazdaság számára.

Európában inkább meglepő növekedésekről érkeznek hírek

Pénteken szakmányban jelennek meg a GDP-jelentések a második negyedévről, és több a pozitív meglepetés eddig: Franciaország, Olaszország és Spanyolország gazdasága is a vártnál jobban bővült.

Németországban a gyengébb teljesítmény hátterében az orosz energiakitettség áll: a Gazprom gázszállítmányainak leállításai miatt, a magas energiaköltségek miatt a német ipar a túlsúlyával lehúzta a gazdaságot. Az ipar, mint a legnagyobb energiafelhasználó csak magasabb költségekkel tudott működni, míg a vegyipar csak drágábban jutott alapanyagokhoz.

A magyar gazdaság számára ez azért rossz hír, mert a hazai gazdaság is 90 százalékban függ az orosz földgáztól. Ráadásul a magyar-német kapcsolatok erősek, így a gyengébb teljesítmény átgyűrűzhet a hazai konjunktúrába is.