A brit jegybank nem módosította a gazdaságélénkítő célú likviditásinjekció, vagyis a mennyiségi enyhítés eddigi 375 milliárd fontos (csaknem 166 ezer milliárd forintos) keretösszegét sem. Mindkét döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak, amelyek mindazonáltal hosszabb távon kamatemelést vetítenek előre.

A Bank of England - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság jegybankja - 2009 márciusa óta tartja 0,50 százalékon alapkamatát. A bank alapítása, 1694 és a 0,50 százalékos alapkamat elérése között eltelt 315 évben soha nem csökkent 2 százalék alá az irányadó brit jegybanki kamat.

A brit monetáris politikára jelenleg ellentétes irányú folyamatok hatnak, a gazdasági növekedést ugyanis történelmi mélységekben járó infláció kíséri. Áprilisban - több mint fél évszázada először - negatív volt az éves összevetésű infláció. Londoni pénzügyi elemzők a jelenlegi inflációs és költségvetési környezetben még legalább egy évig nem várnak kamatemelést a Bank of England részéről, mondván, hogy a nemrég ismertetett új költségvetési tervezet évekre szóló "intenzív takarékossági szigort" helyez kilátásba, ami önmagában is rendkívül laza monetáris politikát igényel. Egyes szakértők a leghamarabb jövő év februárjára várják az első kamatemelést.

A Bank of England számára a kormány által előírt követendő inflációs cél 2 százalék. A jegybank szerint az infláció mértéke két éven belül éri majd el a 2 százalékot. A kőolaj árának alacsonyabb szintje és az energiaárak csökkenése, valamint a font értékének növekedése lassítja ennek a célnak az elérését - mutattak rá. A font május óta 3,5 százalékkal erősödött a bank becslése szerint.

A Bank of England legutóbbi monetáris enyhítési ciklusa, amelynek végére a jelenlegi 0,50 százalékos alapkamat kialakult, 5,00 százalékos kamatszintről indult.