A taláros testület szerint a hivatali visszaélés fogalmának korlátozása alaptörvénybe ütközik, akárcsak a befolyással való üzérkedés és a hamis tanúzás újrafogalmazása. A taláros testület szerint a hivatali visszaélés meghatározása hiányos, és nem tartja tiszteletben az alkotmánybíróság 2016-ban hozott döntését.

A legvitatottabb rendelkezés úgy módosította volna a korrupciós perekben gyakran előforduló hivatali visszaélés fogalmát, hogy az csak akkor lehetett volna büntethető, ha a hivatalnok saját magát, vagy közeli rokonát juttatja jogtalan haszonhoz.

Kapcsolódó

A taláros testület ugyanakkor alkotmányosnak ítélte a hivatali gondatlanságnak a büntetőjog alóli kivonását arra hivatkozva, hogy a törvényhozónak joga van eldönteni, mit büntet és mit nem. Szintén alkotmányosnak bizonyult a szervezett bűnözői csoport fogalmának újraalkotása.

A román szociálliberális kormánykoalíció július elején módosította a Btk.-t Klaus Iohannis államelnök és az ellenzéki pártok bírálatai ellenére. Ez utóbbiak szerint a koalíció a korrupciós bűncselekmények újrafogalmazásával és alkalmazásuk korlátozásával a korrupcióval gyanúsított politikusokat akarja menteni, közülük is főként Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnököt, aki ellen jelenleg egy második perben folyik eljárás hivatali visszaélés vádjával. Őt első fokon hivatali visszaélés miatt júniusban három év és hat hónap börtönbüntetésre ítélték.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nem támogatta a Btk.-módosítást.

A csütörtöki alkotmánybírósági ítélet végrehajtása kötelező, ezért a parlamentnek ismét meg kell vitatnia a törvényt, amelynek az alkotmánybíróság által kifogásolt részeit összhangba kell hoznia az alaptörvénnyel.

Képünk forrása: Pixabay