Hiába nagyszerű és vezet áttörésekhez egy tudományos felfedezés, ha az adott cég nem hozott létre semmi újat, akkor nem védhet szabadalommal olyat, amit ő hozott létre − érvelt a bíróság. Ez azonban azt is jelenti, hogy a szintetikus DNS-t már védhetik szabadalommal a vállalatok, ezekben ugyanis van helye az emberi leleménynek is.
Az ügy középpontjában a Myriad Genetics nevű biotechnológiai cég szerepelt, amely korábban szabadalmaztatta a BRAC1 és a BRAC2 géneket (ezek a tudósok szerint a mell- és a méhnyakrák magas kockázatához vezetnek). A vállalat így 3000 dollárt kérhetett a valójában 100 dollárba kerülő tesztekért; rákbetegek egy csoportja ezért fordult a legfelsőbb bírósághoz még négy évvel ezelőtt.
A döntés (amely az áprilisi meghallgatások fényében nem volt meglepő) érvénytelenítette a kérdéses szabadalmakat, és egy sor másik vállalatra is veszélyt jelenthet, ennek ellenére az árfolyamokon nem látszott semmi gond: a Myriad árfolyama közel 8 százalékos pluszba ugrott.
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve