A becsapódás pontos helyét csak az esemény előtt néhány órával tudják megmondani a tudósok - mondta Zsombok Gábor, a Magyar Asztronautikai Társaság tagja az InfoRádióban.

Az űrállomás fele valószínűleg elég a légkörben, de vannak olyan darabjai, amelyek átvészelik a visszaérkezést. A hajtóműblokkok, az üzemanyagtartályok túl szokták élni, száz kilogrammos darabok is előfordulhatnak. A becsapódás pontos helyét nem lehet előrejelezni.

Kapcsolódó

Egyelőre annyit lehet tudni, hogy az űrállomás olyan pályán kering, amelynek az Egyenlítőhöz képest a hajlásszöge 43 fok, tehát az egyenlítőtől északra és délre 43 fokra bárhol lezuhanhat - fogalmazott Zsombok Gábor, a Galileo Webcast szakkommentátora. Magyarország ettől északabbra helyezkedik el, ezért nem érintett.

Ellentétben több dél-európai állammal, mint Spanyolország, Olaszország, Görögország, Bulgária, Macedónia, de a szakértő szerint nagy valószínűséggel lakatlan helyre fog becsapódni. A roncsdarabok több száz vagy akár ezer kilométeres övezet is szóródhatnak. Nagyjából akkora kárt tudnak okozni, mintha egy felhőkarcoló tetejéről dobálnák le ezeket a darabokat.

A legnagyobb irányítatlan tárgy, amely a világűrből visszaérkezett, 1979-ben a több mint hetventonnás amerikai Skylab űrállomás volt, és több ezer kilométeren szóródott szét Ausztrália sivatagos területein.