Az Európai Unió 28 tagállama tavaly 710 ezer 400 főnek adott bármiféle menekültjogi státuszt, két éve majdnem fele ennyi embert fogadtak be az országok. Többségük (405 ezer 600 fő) Szíriából érkezett az államszövetségbe, míg a második legtöbb befogadott iraki (65 800) és afgán (61 800).

Magyarországon összesen 440 menekültjogi kérelmet bíráltak el pozitívan. Hazánkban a legtöbb befogadott afgán állampolgárságú volt (100 fő), őket követték a szírek (95 fő) és az irakiak (70 fő). Viszont legnagyobb részük nem kapott teljes menekült státuszt: csak 160 ember kapott menekültvédelmet, 270-en oltalmazotti, öten pedig befogadotti elfogadottságot kaptak. Összesen 5105 eljárást folytattak le, vagyis pozitív elbírálásban csak az érkezők 8 százaléka részesült - derül ki a statisztikákból.

Kapcsolódó

Az összes EU-ba befogadott menekült 60 százalékának (445 ezer embernek) a kérelmét Németország fogadta be. A második Svédország 69 ezer 350, majd Olaszország 35 ezer 450 fővel.

A magyar menekültjogi szabályozás először 2015. szeptember 15-én szigorodott, amikor üzembe helyezték a szerb határra felépített fizikai határzárat. Ekkor már csak a tranzitzónákban lehetett hivatalosan menedékjogi kérelmet beadni, de ez gyakorlatilag minden esetben elutasítással járt: mert a magyar hatóságok Szerbiát biztonságos országnak tekintik, így az onnan érkezők már nem szenvednek üldöztetést.

Azóta több lépcsőben a rendszert tovább szigorították, legutóbb márciusban. Ekkor lépett életbe a kormány által jogi határzárnak nevezett mechanizmus, mely nem biztosítja a kérelmek elbírálási idejére a szabad mozgáshoz való jogot, és teljes őrzést rendel el mindenki ellen. Az Európai Bizottság - tartva állítását, hogy szó sincs kényszerbetelepítésről - öt észrevételt fogalmazott meg a szabályok szigorításával összefüggésben.