Nem viselik jól a gazdag amerikaiak, hogy hazájuk adóhatósága vagyonuk befektetésének helyétől függetlenül meg akarja adóztatni gyarapodásukat - írja a Bloomberg. Az állampolgárságukat feladó jómódúak száma hétszeresére nőtt azóta, hogy bevezették az adóelkerülés megnehezítését célzó törvényeket. Az amerikai nagykövetségeken tavaly 1780-an mondtak le állampolgárságukról szemben a 2008-ban regisztrált 235 személlyel - derül ki a washingtoni kormány adataiból.
Bernben növelni kellett a nagykövetség létszámát, hogy elbírjanak a sok állampolgársági üggyel - az országukból virtuálisan távozni szándékozók sorban állnak azért, hogy visszaadhassák amerikai útlevelüket. Több mint hatmillió külföldön élő amerikainak érdemes mérlegelnie, hogy mennyit ér neki az állampolgárság, miután - az OECD-országok közül egyetlenként - az USA kormánya az ország minden polgárától elvárja az adózást, függetlenül attól, hogy hol él.
A polgárháború öröksége
A külföldön élők sarcolása a polgárháború idejére nyúlik vissza - mondja Jackie Bugnion, a kérdés szakértője. Az 1861-ben elfogadott szövetségi jövedelemadó-törvények egyebek mellett megnehezítették az amerikaiaknak, hogy külföldi bankszámlákat használjanak.
A gazdagok "menekülését" közvetlenül a svájci UBS bank ügye váltotta ki, amelyet az amerikai hatóságok arra kényszerítettek, hogy adja át több ezer adóelkerüléssel vádolt amerikai ügyfele adatát. Ezt követően az amerikai bankok is túl kockázatosnak tartották ügyfeleik külföldi ügyeinek kezelését - mondja Matthew Ledvina amerikai adójogász, aki a zürichi Anaford AG-nek dolgozik.
Elviszik a pénzt az adóbehajtók
Minden dollár, amit a külföldön élő amerikaiak megtakarítanak, országuk adóhatóságáé lesz - véli Ledvina. A szabály úgy szól, hogy az USA-n kívül szerzett jövedelem évi 95,1 ezer dollárig adómentes, az e feletti kötelezettségek befizetését pedig adóhitelek segítik. Ugyanakkor a Svájcban élő amerikaiaknak nem kell közterhet fizetniük tőkejövedelmük után és nyugdíjmegtakarításaikkal mérsékelhetik adójukat.
Ez utóbbiak elvesztésére célzott Ledvina. A Svájcban lakó amerikaiak részben ezért cserélnének állampolgárságot, részben pedig azért, mert az UBS - illetve 11 további svájci bank - és a washingtoni adóhatóság csatája után attól tartanak, hogy az alpesi országra kiemelt figyelmet folytatnak az adóbehajtók.
Tíz perc, és vége
Az állampolgárság elvesztéséhez elegendő tíz perc. A ceremónia golyóálló üvegfalak között zajlik, a követségek személyzete csak annyit kérdez a jelentkezőtől, hogy önként döntött-e lépéséről. A távozónak 450 dolláros illetéket kell fizetnie az ügymenetért, no meg persze búcsúzóul még némi távozási adót.
Ez utóbbi a nem realizált tőkejövedelmet terheli azok esetén, akik vagyona meghaladja a kétmillió dollárt vagy átlagos amerikai személyi jövedelemadójuk az elmúlt öt évben több volt évi 151 ezer dollárnál. Ezt követően három hónapon belül érkezik meg az értesítés arról, hogy az illető a továbbiakban nem az Egyesült Államok állampolgára, így nem jogosult annak szolgáltatásaira és védelmére.
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve