Erzsébetvárosi életképpel kezdi Magyarországról szóló tudósítását Kester Eddy, a Financial Times régiós tudósítója. Az élénk éjszakai élet láttán könnyen gondolhatja azt a szemlélődő, hogy igaz a magyar kormány propagandaszlogenje, miszerint "Magyarország jobban teljesít". A budapesti vezetés persze nem az ellazult mulatozókra mutogat, amikor alátámasztja ezt az érvelését, hanem kopogós tényekre hivatkozik.

A hivatalos álláspont szerint a gazdasági ciklus túl van a visszaesés mélypontján, sőt növekedési fordulatnak lehettünk tanúi 2013-ban. Barcza György, a jobboldali elkötelezettségű Századvég Gazdaságkutató közgazdásza, a Napi Gazdaság főszerkesztője úgy véli, hogy tények támasztják alá az elmúlt évben elkezdődött javulást. Az elmúlt 40 évben először a magyar gazdaság fenntartható növekedési pályára állt, nem az történik, mint korábban, amikor a belső kereslet hajtotta a bővülést, felborítva a külgazdasági egyensúlyt.

Szép számok

Az adatok magukért beszélnek. A harmadik negyedévben éves összehasonlításban, a naptárhatástól megtisztítva 1,6 százalékkal nőtt a GDP. Az infláció decemberben 0,4 százalék volt, így az éves átlag 1,7 százalék lehet. Az alapkamat a 18. vágás után 2,85 százalékra mérséklődött, a költségvetési hiány a GDP 2,7 százaléka lesz, a munkanélküliségi ráta négyéves mélypontra, 9,3 százalékra zsugorodott.

A cikk idézi Charlie Robertsont, az orosz Renaissance Capital tanácsadó cég közgazdászát, aki a 15 éve nem látott erős üzleti bizalmat emeli ki Magyarországról szóló elemzésében. Szerinte idén 2,5 százalékkal, jövőre 4,0 százalékkal bővülhet a magyar GDP. A piaci konszenzus 1,8 és 2,0 százalék. Robertson úgy látja, hogy a magyarországi kilábalás erős és széles körű, ami jó hír.

Nem is olyan szépek

William Jackson, a londoni Capital Economics szakértője viszont arra hívja fel a figyelmet, hogy a bizalmi mutatók alapján öt százalékkal kellett volna megugrania a GDP-nek a negyedik negyedévben. Sokszor előfordult már, hogy a gazdasági hangulatindexek kiugróak voltak, ám a növekedés sokkal laposabbnak bizonyult. Ezért Jackson további adatokra vár mielőtt emelné 2014-es 2,0 százalékos GDP-előrejelzését.

A bne cikkében megszólal Bokros Lajos volt pénzügyminiszter, aki arra helyezi a hangsúlyt, hogy az elmúlt időszak bővülése ellenére a gazdaság teljesítménye még mindig a pénzügyi válság előtti szinten van. A gyenge GDP-növekedés mellett hiányzanak a befektetések és a munkahelyteremtés - Magyarország mindhárom mutatóban elmarad a visegrádi és a balti országoktól is.

A befektetési ráta 16 százalék, ami az elhasznált termelési eszközök pótlásához sem elég, a foglalkoztatást pedig csak az állami bürokrácia gyarapodása és a közmunkások bővítik. Emellett a hazai statisztikát hizlalja rengeteg külföldön dolgozó magyar vendégmunkás is.

Ráncfelvarrás

Akar László, a baloldalinak tartott GKI Gazdaságkutató Intézet elnökhelyettese arról beszélt a bne-nek, hogy a 2013-as növekedési adatot a mezőgazdaság húzta fel, amely a kedvező időjárásnak köszönhetően ötödével növelte termelését 2012-höz képest. Összességében nincs javulás 2010-hez képest. A költségvetési deficitet csak a magánnyugdíjpénztárak beolvasztásának köszönhetően sikerült leszorítani. Emiatt ugyanis a korábban ezekbe utalt nyugdíjjárulékok most az államkasszába kerülnek, enélkül a pluszbevétel nélkül most is a három évvel ezelőtti szinten lenne a deficit.

Akar 1,3 százalékos GDP-növekedést jósol 2014-re. Szerinte az Orbán-kormány ellenséges fellépése a bankszférával és más ágazatokkal szemben aláásta az üzleti bizalmat, elriasztja a hazai és a külföldi befektetőket is. A kormány persze a választások előtt folytatni fogja a sikerpropagandát, miközben valószínűleg elkerüli a nagyon kockázatos lépéseket, például újabb devizahiteles-csomag meghirdetését.

Ugyanakkor Akar szerint nem lehet kizárni, hogy mégis drasztikus intézkedéseket hoznak. Nem ez a legvalószínűbb forgatókönyv, de számolni kell a lehetőséggel. Úgy tűnik, ezt a piacok is így gondolhatják: a forint 1,7 százalékkal gyengült az új évben, amivel Kelet-Közép-Európa legrosszabbul teljesítő valutája - írja a bne cikkírója. Ezzel arra hívhatja fel olvasói figyelmét, hogy az árfolyam változása átmeneti hullámzás helyett masszívabb bizalomvesztést jelezhet.