A miniszterek a banki kockázatok csökkentésére kidolgozott Bázel III nemzetközi szerződés uniós átültetéséről folytattak vitát: ez a megállapodás 2 százalékról 7-re emeli a bankok úgynevezett magtőkére vonatkozó tőkemegfelelési mutatóját, és további 2,5 százalék elkülönítését vetíti előre a fellendülés időszakában. Az uniós szabályozást - amely a tervek szerint jövőre életbe is lép - még az Európai Parlamenttel is egyeztetni kell.

Az EU azon dolgozott, hogy egyensúly legyen az egységes uniós piac tiszteletben tartása és a nemzetek rendelkezési szabadsága között. A miniszteri kompromisszum eléréséhez a keddi tanácskozáson a szabályoktól a nagyobb szigorúság felé való eltérés lehetősége mellett kardoskodó Nagy-Britannia és támogatói számára megfelelő megoldást kellett kidolgozni. London ugyanis ragaszkodott ahhoz a lehetőséghez, hogy ha egyes tagállamok szükségesnek ítélik meg, nemzeti szabályozásukban az uniósnál magasabb tőkemegfelelési mutatókat is előírhassanak.

Az uniós jogszabály az EU-ban több mint 8300 bankra vonatkozik majd, és sokuk esetében eurómilliárdos nagyságrendű tőkeemelést követel meg. A négy éve kezdődött nemzetközi pénzügyi válság tanulságaira épülő Bázel III (a banki kockázatok csökkentésére a nyolcvanas évek végén kidolgozott bázeli szerződés továbbfejlesztett változata) kötelezően megemeli az úgynevezett tőkemegfelelési mutatókat, vagyis azt a (nagyobb kockázatú vagyonrészhez is viszonyított) készpénz- és értékpapír-tartalékot, amely biztosítja, hogy egy-egy pénzintézet nehéz időkben is talpon tudjon maradni.

A tavalyelőtt kidolgozott nemzetközi megállapodás értelmében az egyes országoknak maguknak kell gondoskodniuk arról, hogy az új szabályok 2019-re életbe lépjenek, így arról is, hogy a szükséges tőkeemelés (a szavatoló tőke növelése) jövőre megkezdődjön. Az Európai Unió azonban a nemzetközi megállapodáson belül saját tagországaira egységesebben vonatkozó szabályozást kíván kidolgozni.