A világ boldogtalanabb részén zajló konfliktusok, a véres afrikai viszályok, a szíriai polgárháború és mások folyamatosan jelen vannak a médiában, ám az emberek élelmezésének súlyos hiányosságai kevesebb nyilvánosságot kapnak - írja a CNBC. Pedig a hátterükben lévő két ok, az élelmiszer-termelés gyenge hatékonysága és a kapitális méreteket öltő pazarlás orvosolhatónak látszik.

Az ENSZ élelmezési szervezete (FAO) szerint a fejlett ipari országok lakossága éppen annyi élelmiszert nem fogyaszt el, mint a fejlődő országoké, ám az előbbiek esetén a pazarlás 40 százaléka a feldolgozás után jelentkezik. A fejlett országokban a kiskereskedők és a fogyasztók azonos arányban hajítják a szemétbe az ennivalót.

A FAO adatai szerint a világon évente összesen 1,3 milliárd tonna élelmiszer végzi a szemétben. Az ipari országok 222 millió tonnát pazarolnak el, amely majdnem megegyezik a szub-szaharai Afrika országaiban előállított nettó 230 millió tonna élelmiszerrel.

Próbálnak csinálni valamit

Európában és az Egyesült Államokban a fogyasztók fejenként évente 95-115 kilogramm élelmiszert pazarolnak el, míg a szub-szaharai Afrika és Délkelet-Ázsia lakói 6-11 kilogrammot. Mindez jelentősen koptatja a világ gazdasági erőforrásait és érezhetően hozzájárul a föld légkörének szén-dioxid-terheléséhez. Az USA-ban és Kínában az elkészített, de fel nem használt élelmiszer előállítása okozza a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátást.

A FAO más nemzetközi szervezetekkel együtt 2,7 millió dolláros projektet indított az élelmiszer-veszteség visszaszorítására a fejlődő országokban. A programot a svájci Swiss Agency for Development Cooperation szervezet finanszírozza. A fő cél, hogy segítsenek a kis agrártermelőknek tevékenységük jobb megszervezésében, marketingjében, az élelmiszer-előállítás infrastruktúrájának javításában. Tapasztalatok szerint a pénzügyi háttér hiánya, a termények betakarításának technikai korlátai, a gyenge infrastruktúra és menedzsment áll elsősorban a pazarlás mögött.