Továbbra is személyi adatok nélkül lehet telefonos feltöltőkártyákat vásárolni a romániai mobiltelefon-szolgáltatóknál, miután az alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek minősítette kedden a kártyás díjcsomagok névtelenségét eltörlő törvényt. A bukaresti parlament a tavaszi ülésszak végén fogadott el jogszabályt arról, hogy 2015. január elsejétől a romániai szolgáltatóknak rögzíteniük kell azoknak a személyi adatait, akiknek SIM kártyát (előfizetői azonosítót) adnak el, illetve hozzáférést biztosítanak az internethez.

A törvény szerint nemcsak az új díjcsomagos SIM-kártyák vásárlásakor szűnt volna meg a névtelenség, hanem a már használatban lévő több mint 13 millió díjcsomagos kártya tulajdonosait is arra kötelezték volna, hogy - immár személyi adataikat leadva - fél éven belül felújítsák szerződésüket a szolgáltatóval, ellenkező esetben a telefontársaság leállította volna a szolgáltatást.

A jogszabály a nyilvános tereken biztosított vezeték nélküli internetezést is szigorította, előírva a szolgáltatók számára a jelszavak használatát és azt, hogy fél évig tárolják a nyilvános hálózatokra bejelentkező felhasználók adatait.

A törvény ellen az ombudsman emelt alkotmányossági kifogást az intim szféra, a családi- és magánélet védelmét garantáló cikkelyre hivatkozva.

A taláros testület keddi ülésén megállapította, hogy a törvény szövege nem elég pontos, nem nyújt elegendő garanciát arra, hogy ne lehessen visszaélni a távközlési szolgáltatók rendelkezésére bocsátott személyi adatokkal.

Az alkotmánybíróságnak korábban megküldött állásfoglalásában a szervezett bűnözés- és terrorizmusellenes ügyészség (DIICOT) úgy ítélte meg, az ombudsman által kifogásolt jogszabály "minimális mértékben" érinti a privát szférát, ugyanakkor hatályba lépése rendkívül fontos előrelépés lenne a bűnüldözés szempontjából. A DIICOT szerint a díjcsomagos SIM-kártyák a használatban lévő romániai mobilszámok kétharmadát teszik ki.

A román nyomozók munkáját a román média által "Nagy Testvér"-törvényként emlegetett jogszabály alkotmányellenesnek nyilvánítása is nehezíti. A tavaly kihirdetett törvény arra kötelezte a telefon- és internetszolgáltatókat, hogy fél évig tárolják és szükség esetén a bűnüldöző szervek rendelkezésére bocsássák előfizetőik hívásainak és levelezésének minden adatát, a tartalom kivételével. Ezt a jogszabályt a taláros testület júliusi határozatával érvénytelenítette.