A lengyel parlament 2017 végén fogadta el a törvénymódosítást arról, hogy a havi 10 000 zloty (750 ezer forint) felett keresőknél is a teljes jövedelemből vonják majd le mind a munkáltatói, mind a munkavállalói járulékot, és ennek megfelelően a nyugdíjuk is jóval magasabb lehet - számolt be a portál.

A varsói kormány arra hivatkozott, hogy ezzel ösztönzik a sokat kereső legjobb szakembereket, és egységesebb, igazságosabb lesz a nyugdíjrendszer. A tiltakozó szakszervezetek és munkaadói képviseletek szerint viszont a kabinet egyszerűen legalább 5 milliárd zlotyval növelni akarja bevételeit, hogy legyen miből fedezni a drága szociális juttatásokat, és nem törődik azzal, hogy utódai évtizedek múlva miből fizetik majd a megugró összegű nyugdíjakat a most sokat

Kapcsolódó

Ezt követően Andrzej Duda köztársasági elnök idén januárban nem írta alá a törvényt, hanem az Alkotmánybírósághoz küldte, de nem a tartalmára hivatkozva, hanem azért, mert elmaradt az előírt konzultáció az érdekképviseletekkel. Most pedig az Alkotmánybíróság eljárási hibákra - az elmaradt konzultáció mellett egy szenátusi szavazás szabálytalanságára - hivatkozva utasította el a törvényt. Ez azt is jelenti, hogy a kormány még egyszer nekifuthat a javaslat keresztülvitelének.

Magyarországon korábban a nyugdíjak maximalizálását úgy érték el, hogy egy bizonyos határ felett nem kellett a szerzett jövedelem után járulékot fizetni - így nem is számított be a nyugdíjszámítás alapjába. 2013-tól azonban eltörölték a járulékplafont, ami rövidtávon növelte ugyan a tb-kassza bevételeit, de hosszú távon jóval nagyobb terheket rak rá a milliós nyugdíjellátások kifizetése miatt. Az eltörléskor a járulékplafon bruttó 661 850 forint volt, vagyis az e feletti jövedelmek nem számítottak bele a nyugdíjba.