Japánban 1994-ben lazították fel a sörfőzés szabályait, ami utat nyitott a kis sörfőző üzemek virágzása előtt. Miközben az országban a sörfogyasztás az elmúlt évtizedben stagnált, a kis cégek a 2007-es 0,5 százalékos piaci részesedésüket 2016-ra megtriplázták. Ezért aztán úgy tűnt, a koronavírus-válság, amely visszavetette a bolti és a vendéglői eladásaikat is, csapást mér rájuk.

Váltottak

Kapcsolódó

Nem ez történt, ami részben az egyik sörfőző, a Kiuchi Brewery vezetőjének, Joneda Iszamunak köszönhető - derül ki a CNN cikkéből.

A cég felajánlotta a vendéglőknek és a többi sörfőzőnek, hogy a nyakukon maradt sörből, amely nagyjából hat hónapon át marad fogyasztható, további lepárlással gint készít. Joneda elmondása szerint ezzel nem ők találták fel a spanyolviaszt.

Kézenfekvő megoldás

A legtöbb gin valamilyen gabonafélére, árpára, rozsra vagy búzára alapul, amiből az első desztillálással semleges szeszt állítanak elő, majd az ezt követő második körben borókabogyóval és más növényekkel adják meg a gin ízét. A Kiuchi Brewery legkevesebb 20 liter felhasználatlan sör átalakítását vállalja és száz liter sörből nyolc liter gint készít. Jelenleg csak a szállítást költségét kell állnia a megrendelőnek, mert Joneda úgy véli, a sörfőző ágazat életben tartása megéri neki, hogy ingyen végezze a ginkészítést.

A koronaválság más szesszel foglalkozó cégeket is hasonló lépésekre késztetett, például európai alkoholgyártók felajánlották terméküket szeszes italok gyártása helyett fertőtlenítő szerek előállításához. Vannak cégek, amelyek az adózási szabályok miatt veszteséget szenvednek el a váltáson, de ez sem tartja vissza őket