A James Cook Egyetem szakemberei szerint a világ korallzátonyai el fognak tűnni 2070-re, amennyiben a klímaváltozás a jelenlegi ütemben zajlik tovább. A Nature című tudományos folyóiratban publikált tanulmányukban a kutatók emlékeztetnek arra, hogy még a fokozott védelmet élvező, világörökségi helyszínek közé tartozó korallzátonyok is súlyos károkat szenvedtek 1980 óta a regionális és globális korallfehéredések miatt - derül ki a portál cikkéből.

A Nagy-korallzátony megóvása érdekében például az ausztrál törvényalkotóknak gondoskodniuk kellene a szénerőművek megújuló energiaforrásokkal való helyettesítéséről, a szárazföldön megvalósítható akvakultúra (vízművelés) kialakításáról, valamint a szárazföldi növényzet és vizenyős területek helyreállításáról vagy rehabilitációjáról a koralltelep 425 ezer négyzetkilométeres körzetében.

Kapcsolódó

Ezek az intézkedések segíthetnek a globális emisszió visszaszorításában, a szén-dioxid megkötésében, annak megakadályozásában, hogy a mezőgazdasági folyadéktöbblet a part menti zátonyok területére kerüljön, továbbá javítanák az emberek életkörülményeit és az élelmiszerbiztonságot.

A szakemberek szerint a korallzátonyok védelmét célzó jelenlegi módszerek azért sikertelenek, mert elsődlegesen a zátonyok biológiai sokféleségének megőrzésére és a sérült koralltelepek helyreállítására összpontosítanak.  Azonban az akváriumokban nevelt korallok betelepítésére irányuló erőfeszítések hatástalanok, ha a legfőbb fenyegetéseket nem sikerül kiiktatni.

A szakemberek szerint a zátonyok el fognak tűnni, ha nem kezeljük hanyatlásuk okának gyökerét, a globális szén-dioxid-kibocsátást a 2010-es szint 45 százalékára kell csökkenteni 2030-ig.