Kína 46 évvel korábban, 1970. április 24-én juttatta önállóan az űrbe első műholdját (DFH-1), ötödikként a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Franciaország és Japán után. A viszonylag nehéz, 173 kilogrammos szerkezetet a Hosszú Menetelés rakétával állították pályára; keringése közben A Kelet vörös című hazafias dalt sugározta.
Ma pedig Kínában már dolgoznak az évtized végére tervezett küldetésen, amelyet végleg az idén januárban hagytak jóvá Pekingben - számolt be Hszü Ta-cse újságíróknak.
A szakember véleménye szerint Kína az űrkutatásban eddig elért eredményei ellenére csak akkor mondhatja majd el magáról, hogy megkezdte a világűr - valódi értelemben vett - feltárását, amikor a Mars-missziót is sikeresen teljesítették.
Kína a marsi élet nyomait kívánja kutatni, marsjárójával a bolygó talajrétegeit, légkörét tanulmányoznák és amerikai elődjeihez hasonlóan a víz nyomait is kutatnák.
Az Egyesült Államok Viking-projektje keretében először 1975 augusztusában juttatott a NASA egy űrszondát a Marsra. A Viking-1-et három héten belül követte a Viking-2 ikerszonda; mindkettő egy leszállóegységből és egy keringőegységből állt.
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve