A bruttó hazai termék (GDP) növekedése enyhén meghaladta az elemzők által várt 4,5 százalékot, a 2016-ban mért 2,9 százalékhoz képest viszont jelentős emelkedést jelent.

A lakossági fogyasztás, amely a GDP 61 százalékát adja, 4,7 százalékkal ugrott meg 2017-ben, ami az utóbbi közel egy évtized legmagasabb értéke. A fogyasztás bővülése a magasabb bérekre, valamint a kormány bőkezű szociális támogatásaira vezethető vissza.

Kapcsolódó

Az európai uniós alapokból származó források bővülésének köszönhetően tavaly 5,4 százalékkal nőttek az állóeszköz-beruházások, míg az előző évben, 2016-ban 7,9 százalékos visszaesést mértek. A fő exportpiacok, így a szomszédos országok, köztük Németország és az Európai Unió gazdaságának gyorsuló növekedése ugyancsak elősegítette a lengyel GDP erős bővülését.

Egyes közgazdászok és politikusok azonban arra figyelmeztettek, hogy a bérnyomások növekedése aggasztó.

A Danske Bank dániai pénzintézet közgazdásza egy közelmúltbeli elemzésében rámutatott, hogy a lengyel gazdaságban nem mutatkoznak a túlfűtöttség jegyei, de a munkaerőpiac túlságosan feszített. A munkanélküliségi ráta rekordalacsony szintre süllyedt, ami a bérnyomások erősödéséhez vezetett. A közgazdász szerint a lengyel gazdaság fenntartható növekedési üteme 2-3 százalék körül mozog.

Adam Glapinski jegybankelnök szintén arról beszélt, hogy a legfőbb aggodalmat a munkaerőhiány jelenti, amikor kamatdöntéseket hoznak. A központi bank monetáris tanácsa januárban nem változtatott az alapkamat rekordalacsony 1,50 százalékos szintjén, mondván, az támogatja a fenntartható gazdasági növekedést és a makrogazdasági egyensúly kialakulását.

Gazdasági helyzetjelentésében a jegybank mérsékelt inflációs nyomást állapított meg, kiemelve, hogy az élelmiszer és energiaáraktól megtisztított maginfláció a bérek növekedése ellenére sem emelkedett. A gazdasági növekedés fő hajtóereje változatlanul a foglalkoztatás javulásának és a bérek emelkedésének köszönhetően emelkedő lakossági fogyasztás.

Az Erste csoport szakértői viszont kedden kiadott elemzésükben azt írták, hogy a bérek növekedése miatt az infláció mértéke az év közepére meghaladhatja a 2,5 százalékos jegybanki célszámot, ami kamatemelési nyomást válthat ki.

A kép forrása: Shutterstock