Az új, baloldali román kormány kilátásba helyezte, hogy moratóriumot hirdet a gázpala-kutatásra, amíg befejeződnek a jelenlegi kitermelési technológia környezeti hatásaira vonatkozó európai vizsgálatok. Bár ez a kormány csak a novemberi parlamenti választásokig marad hatalmon, ez a lépése keresztülhúzhatja az amerikai Chevron vállalat terveit, amely ez év második felére tervezte az első romániai próbafúrásokat. A cégnek nincs szerencséje a térségben, mert hiába nyert el négy koncessziót (870 ezer hektár területen), és Bulgáriában is többet, ott már februárban bevezette a moratóriumot a kutatásokra a parlament.

A Chevoronon kívül a Molnak és a kanadai Sterling Resourcesnek is tervei voltak a romániai gázpala-mezőkkel - írta a lengyel Gazeta Wyborcza. Az amerikai energiatájékoztatási hivatal (EIA) becslése szerint Magyarország, Románia és Bulgária együtt mintegy 538 milliárd köbméternyi, palából kinyerhető földgáz-készlettel rendelkezik.

Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok az általa kidolgozott, és jelenleg az egyedüli technológiának köszönhetően megszüntette gázimport-függőségét, s ami az orosz szállításoktól való függés felszámolását jelenthetné az európai országoknak, a környezetvédők a hagyományos forrásaik és áraik védelméhez ragaszkodó olaj- és gázvállalatok (mint a Gazprom) támogatásával keményen ellenállnak a hazai telepek feltárásának. Elsősorban a vízkészletek tönkretételétől tartanak, annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban húsz éve használt módszerrel kapcsolatban egyetlen föld alatti vízszennyezést sem tapasztaltak. Az Európai Unió megosztott a kérdésben. A kutatás és kitermelés tilalmát elsőként a franciák vezették be, most követték őket a bolgárok és a románok, az Európa valószínűleg legnagyobb palagáz-készletével rendelkező Lengyelország viszont határozottan szembeszáll ezzel a trenddel - írta az International Herald Tribune.