Egyre több gazdasági szakértő javasolja azt, hogy osszanak pénzt a lakosságnak, hogy elkerüljék a jelenlegi globális bizonytalanságok miatt fenyegető gazdasági válságot. Egyelőre azonban a legtöbb jegybank marad az előző válság kezelésére használt módszereknél: megszorításokat javasolnak, valamint eszközvásárlási programokkal, kamatcsökkentésekkel inkább monetáris impulzust adnak a gazdaságnak. Így lépett a héten az Európai Központi Bank (ECB) is, amely a QE-program felfrissítése mellett tovább csökkentette a kamatokat, amelyek már eddig is a negatív tartományban voltak.

Viszont Daniel Cohen, az Écolé Normale Supérieure vezetője kitart amellett, hogy a jegybanki eszközök már nem elengedők az euróövezet stagnáló - Németország esetében válságban - lévő gazdaságának megsegítésére. "A monetáris politikát másképp kell elképzelni, szorosan összehangolva a fiskális politikával" - magyarázta a Les Échos nevű gazdasági lapjának adott interjújában.

Kapcsolódó

Ő veszélyesnek tartja a japán utat, amelyet jelenleg követ az ECB és sok másik jegybank, így az amerikai Fed is. Szerinte a negatív hozamkörnyezet megfosztja az országokat attól a lehetőségtől, hogy produktív állami beruházásokat hajtsanak végre.

"Másodszor, a monetáris politikának olyan eszközökkel kell rendelkeznie, amelyek lehetővé teszik a közvetett hitel nyújtását. Az Európai Központi Bank tovább refinanszírozhatná az Európai Beruházási Bankot, amely olyan nemzeti fejlesztési bankokra támaszkodhat, mint a KfW vagy a bpifrance" - vélekedett Cohen, aki szerint viszont ennél is nagyobb lépésre is szükség lehet.

"Végül, ha ez nem eredményes, az EKB adhat helikopterpénzt, például 1000 euró fizetésével minden polgár számára karácsonykor! ez 340 milliárd euró költséggel járna. Ha növeli az inflációt, akkor nagyon jó, ha nem is nagyon jó!" - magyarázta a neves közgazdász.