A lap online kiadásában Az EU a középső földközi-tengeri útvonalat is le akarja zárni című írásában Till Hoppe a máltai uniós csúccsal kapcsolatban kiemelte: hosszabb ideje nem fordult elő, hogy Németország és Magyarország a menekültpolitikában egy irányba húzzon.

A menekültválság tetőpontján Orbán Viktor Angela Merkel leghangosabb kritikusai között volt, és máig megtagadja, hogy befogadjon menedékkérőket más uniós országokból, azonban a Líbiából Olaszországba tartó menekültek ügyében Berlin és Budapest
pozíciója olyan közel áll egymáshoz, mint rég nem.

Kapcsolódó

A német kormány az uniós csúcs előtt azt az elképzelést próbálta keresztülvinni, hogy állítsanak fel menedékkérőket befogadó központokat Líbiában és más észak-afrikai államokban, és küldjék vissza a menekültek hajóit, megtagadva utasaiktól azt a lehetőséget, hogy menedékjogi kérvényt nyújtsanak be Európában.

Mindkét javaslat támogatóra talált Orbánban, aki prioritásnak nyilvánította az Európán kívüli úgynevezett hotspotok létrehozását - mutatott rá a Handelsblatt szerzője, hozzátéve, hogy az "újsütetű szövetségesek forradalmi javaslatai" ugyan nem kerültek be a csúcstalálkozó zárónyilatkozatába, de egy, az üggyel foglalkozó uniós tisztviselő szerint változhat a helyzet, megvalósíthatják a német és a magyar kormány által egyaránt szorgalmazott elképzeléseket - írta a Handelsblatt.