Az IMF csütörtökön kiadott tanulmánya szerint számos fejlett országban a jövedelmi egyenlőtlenség utoljára az 1930-as évek nagy gazdasági világválsága idején volt ilyen magas. A nemzetközi szervezet szerint az elmúlt években több országban (Egyiptom, Nigéria, Venezuela, Ukrajna) is látni lehetett, hogy a vagyoni egyenlőtlenségek és a rossz gazdaságpolitika együttesen társadalmi elégedetlenséghez vezet.

Az IMF vezérigazgatója Christine Lagarde februárban úgy fogalmazott: manapság már jobban tudatában vagyunk a jövedelmi egyenlőtlenség okozta károknak, tisztán látható, hogy ez árt a gazdasági növekedésnek.

A friss tanulmány nem ad országokra szabott akciótervet, de számos általános javaslatot megfogalmaz. Az IMF szerint sok ország csökkenteni tudja a vagyoni egyenlőtlenséget szigorúbb ingatlanadókkal és progresszív személyi jövedelemadókkal (szja).

A Valutaalap szerint a világon a legmagasabb szja-ráta mediánja 30 százalék körül van, ez feleannyi, mint a nyolcvanas években. A szervezet szerint a legtöbb állami bevétel 50-60 százalékos ráta mellett keletkezne, az optimális adószint pedig ez alatt van pár százalékkal. Ha nőnek az állami jövedelmek, akkor többet lehet fordítani célzott szociális támogatásokra, leginkább egészségügyi és oktatásügyi juttatásokra, mert így csökkenthető legjobban a szegénység. Hosszú távon ez mindenkinek jó, mert a kisebb szegénység erősebb gazdasági növekedéshez vezet.

Az IMF szerint a fejlett országokban ez a megközelítés jóval hatékonyabb, mint a fejlődőkben, hiszen az első csoportban magasabb a lakossági jövedelem, így több lesz az extra állami bevétel is. A fejlődő gazdaságú országoknak a szociális kiadások átszervezése lehet a kitörési pont. Több országban komoly költségvetési teher az élelmiszerárak és az üzemanyagár mesterségesen alacsony szinten tartása támogatásokkal, de ez a valutaalap szerint nem tartós megoldás.