Az államcsőd réme a közeljövőben valószínűtlen − vélik a Napi Gazdaságnak nyilatkozó elemzők, akik szerint technikai értelemben hazai devizában amúgy sem értelmezhező a fizetésképtelenség. A külföldi devizában jegyzett adósságnál viszont felmerülhet, ha nem is az adósságelengedés, de a könnyítés valamilyen formája, ám egy jól tervezett adósságstratégiával fenntartható pályán lehet tartani az állammal szembeni követeléseket. Az adósságstratégia kidolgozására az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. kap mandátumot a kormánytól. Az EU−IMF tárgyalások zárása után szüksége lehet az országnak egy új stratégiára, és egy konszenzusos programot valószínűleg a nemzetközi hitelezők is jó néven vennének. (Az ÁKK-nál ilyen tervről nem nyilatkoztak lapunknak.)

A devizakitettség alapján idén nyárig biztosan kihúzza az ország pótlólagos hitelfelvétel nélkül, addig a devizaoldalon fedezve vagyunk − véli Gabler Gergely, az Erste Befektetési Zrt. elemzője. A devizafinanszírozást elsősorban a mintegy 2 milliárd eurós folyó fizetési többletből lehet előteremteni, ehhez jön a kormány saját számláján lévő kétmilliárd eurós devizatartalék, továbbá 3 milliárd euró uniós transzferre is számíthat az ország. Mindezzel a mintegy 5 milliárd euró lejáró devizaadósságot törleszteni tudjuk. Kérdéses azonban a folytatás.

Zavar jöhet a forintpiacon

Gabler szerint adósságleépítésre csak akkor nyílik esély, ha sikerül tartósan 3 százalék alatt tartani a GDP-arányos áht-hiányt, és növekedési pályára áll az ország − véli az elemző. A közeljövőben zavar inkább a forintpiacon keletkezhet. A magyar gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága miatt ugyanis volatilis árfolyamok alakultak ki és extra magas kockázati felárat követelnek meg a befektetők. Az IMF-csomagra nem a tőkelehívás, hanem a bizalom erősítése miatt lenne szükség, ami lenyomná a forintkamatokat is. A forintnál ugyanis a befektetők árfolyamkockázatot is "futnak", ami miatt 200-300 bázisponttal magasabb felárat kérnek, mint ugyanazért a devizakölcsönért.

Kibocsátási terv és lejárat 2012-ben (milliárd forint)
Bruttó kibocsátásBruttó lejárat
Forintkibocsátás3 159Forinttörlesztés2 538
Államkötvény1 230Államkötvény664
Lakossági állampapír366Lakossági állampapír330
Dkj1 555Dkj1 544
Devizakibocsátás1 437Devizatörlesztés1 408
Kötvény1 198Kötvény és IMF1 375
NFI-hitel240NFI-hitel33
Kibocsátás összesen4 589Törlesztés összesen3 946
Forrás: Forrás: ÁKK Zrt.

 

Az állam devizaadósságon keresztüli árfolyamkitettsége csak lassan, fokozatosan mérsékelhető, az ÁKK-nak rendkívül szűk a mozgástere, az adósságstratégiát pedig csak hiteles gazdaságpolitikával lehet sikerre vinni − állapította meg Tardos Gergely, az OTP elemzési központjának vezető elemzője, aki szerint a legfontosabb cél az adósságráta csökkentése, amihez elengedhetetlen a fegyelmezett fiskális politika is. Az adósságstratégia egy másik fontos célja a devizakitettség csökkentése − jelenleg a magyar állam devizaadóssága meghaladja a GDP 40 százalékát, ami nemzetközi összevetésben kirívóan magas.

Honnan lesz forrás a lejáró devizaadósság megújításához?

Idén mintegy 5 milliárd euró devizaadósság jár le és a következő években is ilyen volumenű törlesztés következik. Az adósságszerkezeten belül tavaly a devizaadósság súlya nőtt a forint gyengülésének, valamint a a nyugdíjpénztáraktól átvett és bevont forint-államkötvények miatt. Kérdés, hogy a lejáró devizaadósság megújításához honnan és milyen típusú forrást tud szerezni az állam − mivel az ÁKK és az Orbán-kormány továbbra is azt hangsúlyozza, hogy alapvetően a piacról kíván forrást bevonni.

A háromszoros bóvli minősítés miatt is rendkívül fontos lenne az EU−IMF-megállapodás: a védőháló erősítené a bizalmat, ami stabilizálná a forintárfolyamot, valamint csökkenő költségek mellett forintban lenne fedezhető akár a devizalejáratok egy része is. A sikeres egyezség csökkentené a finanszírozás költségét is, hiszen a készenléti kölcsön után fizetett kamatfelár feleakkora, mint a piaci forrás költsége. Amennyiben a kormány az EU−IMF-pénzt csak refinanszírozásra használná, akkor a devizasúly sem nőne az adósságszerkezeten belül. Igaz, a lejárati szerkezetet kedvezőtlenül érintené, hiszen a készenléti hitelprogramok jellemzően 2-3 éves futamidőre adnak kölcsönt, míg a magyar devizakötvény-lejáratok 5-10 évesek, de tavaly volt 30 éves futamidővel is kibocsátás.

Hiteltörlesztésre mennek a megtakarítások

A forintkibocsátás növelésénél a problémát a túlkínálat jelentheti. Ezt egyrészt a külföldi szereplők ellensúlyozhatják, másrészt az ÁKK célja, hogy a hazai rezidensek is minél több megtakarítást fordítsanak az állam finanszírozására. Tardos szerint a válság óta a háztartások nettó megtakarítása ugyan folyamatosan nő és közelíti a GDP 4-5 százalékát, a bruttó megtakarítás azonban alacsonyabb, mint a válság előtt. Ugyanis a fogyasztásra és beruházásra el nem költött jövedelem jelentős részét már hiteltörlesztésre költik a háztartások, a szektor nettó hitel-visszafizetővé vált.

Mivel pedig a hazai állampapír-kereslet szempontjából nem a nettó, hanem a GDP 8 százalékáról 2-3 százalékára esett bruttó megtakarítási ráta számít, ezért a forintkötvények hazai kereslete limitált. A helyzeten pedig tovább rontott a végtörlesztés, amelyre a háztartások megtakarításaik jelentős részét fordították.