Lidija Brkovic, a DZS vezetője szerint a népességcsökkenés a természetes fogyás és az elvándorlás következménye.
A legkisebb népességcsökkenés Zágráb városában tapasztalható, ezt Dubrovnik-Neretva (Dubrovacko-Neretvanska) és Zára (Zadar) megye követi.
A legtöbb lakost Vukovár-Szerém (Vukovarska-Srijemska), Sziszek-Monoszló (Sisacko-Moslavacka) és Bród-Szávamente (Brodsko-Posavska) megye veszítette: 19, 18, illetve 17 százalékot. Csökkent a háztartások száma is öt százalékkal, 1 561 038-ról 1 480 423-ra.
Ezek az első eredmények a népszámlálásról, amelyek még változhatnak, a végleges eredmények az adatfeldolgozás befejeztével lesznek ismertek - mondta Brkovic az MTI szerint.
A részletes, például a nemzeti kisebbségekre vonatkozó adatok néhány hónapon belül várhatóak.
Tíz évvel ezelőtt Horvátországnak 4 284 889 lakosa volt. Ebből 90,42 százalék horvát nemzetiségű, a kisebbségek közül pedig egyedül a szerbek aránya haladta meg az egy százalékot, pontosan 4,36 százalék. Magyar nemzetiségűnek 2011-ben 14 048-an vallották magukat, vagyis az összlakosság 0,33 százaléka.
Megyék szerinti lebontásban a legtöbben Eszék-Baranya megyében vallották magukat magyarnak, 8249-en, ami a megye lakosságának 2,7 százaléka. Vukovár-Szerém megyében 1696 volt a magyarok lélekszáma (0,94 százalék).
A magyart 2011-ben összesen 10 231 fő jelölte meg anyanyelveként az országban. A vallást tekintve a magyarok közül a legtöbben római katolikusok (9396 fő), illetve protestánsok (3344).
Bár a statisztikai hivatal korábban a közleményében arra figyelmeztetett, hogy a 2011-es adatok az összlakosság változása miatt közvetlenül nem hasonlíthatók össze a korábbi évek adataival, az új adatok mellett a honlapján ismertette a nemzetiségek szerinti áttekintést is, az 1971 és 2011 közötti időszakra vonatkozóan.
E szerint 1971-ben Horvátország lakosságának 0,8 százaléka (35 488 fő), 1981-ben 0,55 százaléka (25 439), 1991-ben 0,47 százaléka (22 355), 2001-ben pedig 0,37 százaléka (16 595) vallotta magát magyar nemzetiségűnek.
Horvátországban tavaly szeptembertől november közepéig végeztek népszámlálást.
Az első szakaszban, 2021. szeptember 16. és 26. között online formában az interneten található kérdőívet tölthették ki a lakosok, míg a második szakaszban, szeptember 27-től október 17-ig mindazok, akik nem használták ki az internetes lehetőséget, papíralapú kérdőívet kaptak kitöltésre. Az összeírást népszámláló biztosok végezték.
A koronavírus-járvány miatt a kormány kétszer is meghosszabbította az összeírás időtartamát, így az végül november közepéig tartott.
Legolvasottabb
Éjszakánként 25 eurós sarcot vetnének ki a magyarok egyik kedvelt úticéljára
Így állna bosszút Lázár Jánoson a MÁV miatt az értelmiség
Búcsúznak a kallerek a MÁV-nál
Kőkemény kritikát kapott Magyar Péter, nem maradt adós a válasszal
Varga Mihály szerint hagyjuk a megát és gigát, az egymilliárd eurós kína hitel apró
Pikó András: emberkísérlet a Palotanegyed bontása
Ausztriában fillérekbe kerül az, ami nálunk luxus csemege
Óriási a baj a patinás chipgyártónál, már minden opció az asztalon van
Az állampapír-megtakarításokat is érintheti Nagy Mártonék bűvös terve