Meghátrálásra késztettek a tiltakozók egyes bankokat és alapkezelőket, amelyek mezőgazdasági terményekbe fektető befektetési alapokat és tőzsdén kereskedett alapokat (ETF-eket) értékesítettek. Főként Németországban indult erős kampány a mezőgazdasági befektetések ellen, amely a különböző társadalmi szervezetek, mint a Food Watch, az Oxfam, vagy a World Development Movement, illetve egyes politikusok szerint jelentősen hozzájárultak a kukorica, szójabab és búza árának megugrásához. A legfontosabb élelmiszer- és takarmánynövények extrém drágulása ugyanis élelmiszerválságot okozhat egyes feltörekvő országokban, ez pedig a kampányolók szerint részben a spekulánsok bűne.

A hírnevük megőrzése érdekében ötödikként az osztrák Volksbank jelentette be, hogy egyrészt bezárják jelenlegi élelmiszer alapjaikat, másrészt nem is indítanak több hasonló befektetési fókuszú alapot. Korábban hasonló bejelentést tett a nyersanyag alapok legnagyobb európai szolgáltatója, a Deutsche Bank, a Commerzbank, a DekaBank és a Landesbank Baden-Württemberg is.

A bankok és alapkezelők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ahogy arra korábbi IMF és FAO tanulmányok is rámutattak, a spekulatív vásárlások nem befolyásolták érdemben az élelmiszer árakat, azokat főként a kereslet-kínálati viszonyok alakították. A jelenlegi áremelkedés főként a több mint 50 éve nem tapasztalt amerikai aszály okozta terméscsökkenés eredménye.